Lapszemle, 1932. július

1932-07-05 [1387]

cenzúra miatt aat ocm tudni mi megy régbe* Marinkorics a jugoszláv politikát liberálisabb, normálisabb mederbe akarta terelni, ugyláts zik azonban eköebcn összeütközött a diktatúra híreivel, akik nyugtalankodva látják, hogy az ellenzék tért hódit a közvéleményben. A "Vreme

w nemrég a hitleristákat állit dtta példa gyanánt oda az ország •lé', ami nem valami jó szimptoma.. Azt sem tudrt, hogy az uj Srskios kormány mit akar csinálni, hoe;y vájjon abbahagyja-e a Marinkorics áL t al is olyan félénken megkísérelt normalizálási erőfeszítést, ragy pedig a diktatórikus módszereket fogja még erősebben alkalmaznia jó rolna pedig, ha megértené az uj kormány, hogy Jugoszláviának éppen ellenkezőleg az az érdeke, hogy elkerülje a múlt hibáit, azt keresse ami minden polgárJt közelebb hozza egymáshoz, ami viszont csak liberálisabb politikával érhető el. Jugoszlávia helyzetét, mindenféle belső és külső körülmények igen nehézzé teszik. Sa csak eggyel több ok arra, hogy ne as erőszak utján uJcarják elérni a szükséges minimaV lis egységet- Mint a lengyeleknek, ugy a jugoszlávoknak is azt mondja a wikkiró Bermus : hogy ne a puszta erőszakkal akarják megválósitani maguk között az egyetértést, - A azoc."Populaire" /^/szerint srs~ kies mérsékelt politikus számba megy, kiséjlete azonban a közvélemény nek nem tetszik, mert az egész lakosság a mai rendszer eltörlését és a demokrácia visszaállítását követeli. Az uj kormány csak áttrsenai kactnet lesz. Az országban a forradalom dübörög, a kormány terrorista elnyomása dacára is. A oseh szokol-kongr esszust magasztalja a "Debats" /4/ oikke asst állitva többek között ,hogy 1910-ben a magyar bolsevista támadást segítettek visszaverni a Szokol~szervezetek» ^zterházy János grófnak a bécsi kisebbségi kongresszuson a oseh kormány kisebbségi politikáját ostorozó beszédé körül támadt Incidensről a "Debats" /o/tudósit.«