Lapszemle, 1932. július

1932-07-05 [1387]

jöngő ember van- E kétségbeesésnek, e fantasztikus örjöngésnek mértékét Thomas Mann és Einstein felnivása adja meg. Thomas Mann a németség legnagyobb Írója és Einstein a ma legnagyobb tudósa arra szólítják fel a német polgári pártokat, hogy a kommunistákkal együtt harcoljanak a horogkeresztes gondolat eílen~MertfE~uropa soraa azon múlik, hogy ml történik Európa szivében, a 7o milliós német néppel, azzal a néppel, amely Beethovent, Kantot és Goethét adta a világnak, amely megcsinálta a Zeppelint és amely a legnagyobb és legtermőbb kulturnépe Európának. Mi lesz Európával, mi lesz a többi néppel, ha ez a kiválasztott, Hagy nép szörnyű kétségbeesésében öngyilkos dühéjen elpusztítja azt a sok szépet, amelyet teremteut, ha elpusztítja magát a jövendőt? Orbán Ignácz a Reggeli Újságban /3/ közölt vezércikkében a lausannei értekezlet kapcsán rámutat arra, hogy két nagyjelentőségű tétel került egymással szemue, AZ egyiket meglepetésszerüleg Hoover "lobta a lausannei konferencia vitájába. Ez a követ kező négy szóoan foglalható össze: leszerelés nélkül nincs biztonság, A másik tételt Herrlot állította szembe és ez a következő négy szóbanJbglalható össze- Biztonság nélkül nlncsleszerelés.A cikkíró szerint Európa sorsa függ autói, hogy felismerik-e a nemzetek delegátusai, miszerint a francia álláspont százszázalékig helyes de százszázalékig helyes az amerikai ^étel is, és hogy felismerik-e, miszerint a két álláspontot százczázalékig össze lehetegyeztetnl és gyakorlatilag is érvényre emelni. Lord Róberth Cecil 'A világvál&ág és Genf- cimen terjesztett cikkét a Napló /3/ közli. A cífckiró azt állítja, hogy i világ most borzalmas szemléltető előadást kapott arról, hogy a világgazdaság bajait elszigetelt nemzeti intézkedésekkel nem le-