Lapszemle, 1932. július

1932-07-01 [1387]

melyet az elmélet valódi és nem valóul kisebbségek között tesz vagyis olyanok között, amelyek igazságosabb határmegállapitás esetén egy az anyanemzet által vezetett államhoz tartoznának. Kézenfekvő,hogy ezen 40 milliónak, amelyek az európai kisebbségi kongresszusban képviselve vannak, nagy része Ilyen nem va- ' lódl kisebbségekhez tartozik. Létezésük súlyos vád a győztesekkel szemben akik a békeszerződéseket diktálták. Államhatárok revíziójának követelése azonban az egyes érintett nemzetekre tartozik. Miután ez a revízió a valódi kisebbségek kérdését nem oldaná meg,a JüUlg£fi&3í&AJCSÍ&4tó^ 2S*Bécs különösen alkalmas a kongresszus megtartására, mert a régi Azsztria a nemzetiségi problémát ugy kezelte, ahogy még egyik utoű-állam sem."Tagblatt" Hasselblatt revall képviselőt szolaltatja meg, aki az ellen foglal állást, hogy a kongresszus csupán érdekképviseletnek tekintsék. Az államok ls közös bajokban szenvednek és mégsem találják meg az egymáshoz vezető utat. AZ egyes, a kongresszusban képviselt nemzetiségek eredményes szolidaritási törekvései sincsenek faji és nemzeti ellentétekéi kevésbé megterhelve, mint az államok kölcsönös viszonyai. Éppen ezért a németek, magyarok, szlovének,katalánok,ukránok, svédek, zsidók, bolgárok ás egyébb a kongresszusban képviselt nemzetiségek szolidaritása bizonyltja e népcsoportok Ínségből keletkezett érettgét pozitív tudását és akarását. Ezért az euró pal közvéleménynek meg kellene hallania a kisebbségTTó"ng"re9Z-"* szus szavát. Nme eIegendo\^aranTáIni™z"áTlámoTTö 8 nemzetek közötti békét is biztosítani kell, és a töbfc államra szétszórt nép egyes részelnek legalábbis kulturális együttműködésben nem szabadna egymástői elválasztva maradnia.