Lapszemle, 1932. június

1932-06-18 [1386]

Délvidéki lapszemle 1932, június 1« ahol Percsec az <3 embereivel áruló tevékenységét kifejti, azaz Nagykanizsa, Csurgó, Breznica Bogovec , Barcs , Pécs környékén _1 e_g_nag_yobj)j^é_s_zt_ja_ m_i_ J^rjCUü^l^l Az_ánna_zjDjt_t_ ma_~ gya_rosl_to_t_t_ e_m_be_r_ek élnek,, Zala-, Somogy-, Torontáli és Baranya megyében ma is még sok ember él* aki odahaza a horvétnyelvet használja, de emellet izzó magyar, /Magya ren/. Ugyanez éli az ottani mágnásokról a Somsslsch, Fesz tetics, ü

ankovlch grófokról,* Bakács Petrekovich bárokról, sttiekről akik horvát száramzásuak* Kossuth Lajos 1848ban büszke volt ezekre a magyarosított horvátokra, aklka legvitézebb katonáai voltak. Ez t ehát az sors , amelyben bennünket a magyar segítők akarnának részesíteni* A Horvátország amputációjára került volna a sor, akkor öo-loo év alatt ugyanazon sors ért volna bennünket. És hogy mi lenne az Adria menti horváterületekkel, nem kell még megemlíteni Erre nézve már ma vannak példáink Istriában Zárában, Fiúméban és Albániában, Szomszédaink nagyon is számolnak azzal, hogy nálunk az országban sok a segítőtárs. Hamarosan csalódni fognak,Már jövendő nemzedékünk áthatva a tiszta jugoszláv idealizmustól, megfogja szilárdítani az jugoszláv egység bástyáit és a legerősebb védő gátat fogja képezni a telhetetlen ellenséges roham ellen Mert az jugoszláv állam az egyedüli hely, ahol a horvátok számára biztosítható a nemzeti élet és a nemzeti fennállás És minden ami mostan nyom bennünket könnyen lesz beigazit ható, majd ha egyszer leküzdöttük a mostani gazdasági és politikai válság nehézségeit, /Grics 15/ f/s