Lapszemle, 1932. június

1932-06-13 [1386]

kőéül csak egy tud magyarul* A nyitrai járásban 1920-as népszámlálás csak 19#-nyi magyart mutatott ki, s ennek folytán a nyitrai adóhivatal a környékbeli magyar községek lakóitól nem fogad el magyarnyeIvü_beadványt, de egyes tisztviselők a m^gj^arnye 1 v_ü_beszé_de t__sem_turik_meg__a hiva1&lban„ A csehek mint a Msebbságl jogok védelmezői cimmel Almásy Mihály a Prágai %gyar Hirlapban /12/ hosszabb cikket ir, amelyben "kimutatja, hogy a cseh pártok követi© zetesen elvetik az olyan javaslatokat, melyek a nemzeti kisebbségeknek a köztársaság alkotmányában biztosított jogok bármily csekély kiterjesztésére is irányulnak. Ellenben egészen máskép viselkedik a cseh közvélemény ós a prágai sajtó aWor, ha nem a belföldi, nevezetesen magyar ós német kisebbségekről , hanem külföldi szláv minoritásokról van szó. Rámutat a cikkiró a cseh sajtó magatartására az olaszországi szlovének ügyében a magyarországi szlovákok érdekében rendezett tüntetésekre ós kérdi hogy amikor a cseh és szlovák sajtó számonkéri a jugoszláviai és romániai csehek ós szlovákok helyzetének minden rosszabbodását, mért hallgatja agyon a szlovenszkói és ruszinszkói magyarok legsúlyosabb panaszait is„ Tizennégy esztendő alatt mért nem emelte fel ez a sajtó akárcsak egyetlen egyszer is tiltavosó szavát a magyarok érdekében ^őt egyrésee mért tapsolt olyan hangosan ha a magyarságot olyan sérelmek érté k

} amelyeke*, később a csehek barátai is elitéltek« Visszaélések a cseh földreform végrehajtása körüle A Bereg3zá3z melletti Higyós község 700 magyar lakost számlál ós hátúra 1,088 hektár s ebből Zselénsaky grófé 1.000 hold volt. A földreform törvény alapján a birtokot lefoglalták s a kigyósiak igényelték a földet. A cseh agrárpártiak azt hirdették, hogy a földet csak