Lapszemle, 1932. június

1932-06-11 [1386]

landőság arra. hogy a nagy nemzet kosi tanácskozások előtt frano ia> angol elbeszéléseket tartsanak, ami igen üdvös, hiszen paris éa London egyetertéae nélkül a problémák megoldása ugy sem lehetséges* Persze a leszerelés, a jóvátétel, sőt a köaépeurőpai államok megsegítése kér* désében is. eltérés van az angol és a francia felfogás között* Az utcbbi kérdésben egyesek az esetenkénti részleges segítség hirei,mig Franciaország ez államokon egy együttes pénzügyi és gazdasági szervezkedéssel óhajtana tartós módon segíteni* Túlságos reményeket nem is a seb &ú táplálni a mostani pár is 1 megbeszélésekkel szembea, de mindenesetre re célra lehet, hogy a két ország között tevékeny együttműködés fejlődik kl, ami az európai rend és tőke megszilárdítás ónak előfeltétele, - A *Debats

M /Ifi/ elvárja Herriot tói, hogy a legnagyobb eréllyel fqgja védelmezni és fenntartani az e ddigi francia Állás pont okát, ugy s jóvátétel, mint a leszerelés kérdésében és semminő engedményt nem tesz, amál kevésbbé, mert Hémetországban a legveaeedelmeaebb irányzat kerekedett felülj amely a mai rendet fenyegeti* ü

a aa angol "francia entenVe helyreállna, a békét nem fenyegetné többé veszély* Sajnos ugylátszlk az angolok szeme még mindig nem nyilt ki* - -ertlnax az i "Echó d.P.»»b*n/9/ a »?im#ss-nek H

erriot kormánynyilatkozatát kommentáló cikkéből arra következtet, hogyan angolok el vannak készülve rá* hogy ^erráot engedékenynek fog mutatkoznia szeretné **ertinex azt hinni, hogy ez nem igas* - Az •

ö

eurro* /9/ azerint az angol"franoia közeledés a német rendszerváltó sásnak köszönhető elsősorban, mert az uj i Papén-kormányt Angliában sem nézik jő szemmel; Emellett Herriot-korma? yailatkozsta is örvendetes jé hatást keltett A

ngliábanv A '•Figaro* /9/ Herriot kormánynyilatkozat* alapján attól tax, I hogy mivel a nyilatkozat nems sövetségesekről, hanem csak barátokról beszélt, hm9. . i*H J *. ^L^fl^Xlzi^m 8 aöye t s ég et^ -3 a in- ,