Lapszemle, 1932. június

1932-06-10 [1386]

Azt a nagy többséget, amelyet Herriot kormányprogrammja araűoot, a Berl. Tagéul. /8-S69/ szerint mindenekelőtt belpolitikai kijelentéseinek helyesléseként kell magyarázni, de nem szabad átsiklani afelett, hogy külpolitikai fejtegetései nemcsak a radikálisok és ^ a mérsékelt baloldal helyeslésével találkoztak, hanem a szocialisták részéről is ellentmondás nélkül maradtak. Herriot nem ad fel semmit élűié léteiről, a szerződésszerű jogokra való támaszkodásból, de fogadkozásait mégis tompított hang hatotta át, sőt abban, amit a leszerelési kérdésről mondott, a hangnak bizonyos enyhítése állapitható meg Paul Boncour hadügyminiszter fortlsszimójával szemoen. Persze a szándékosan némileg általánosságban mozgó kijelentések még nem szolgáltattak okot elsietett optimizmusra ugy Lausannera, valamint Genfre vonatkozóan, azonban ama sok keserű csalódás után, amelyeket épen Herriot szerzett nekünk, készséggel el akarjuk ismerni azt az elha-jB tarozását, hogy a tárgyalások útjára akar lépni. Persze a magunk I I részéről is csak fenntartás és Dizalmatlanság nélkül érhető el e tál gyalásoknál a kívánt haladás. 1 A genfi leszerelési konferencia eddigi tevékenységével, I majd a tervezett lausannei

x és londoni konferenciával foglalkozik Dr. 1 Willy Ruppel genfi tudósítása a Berl. Tagebl.-ban /8-S69/. A tudósi- 1 tó mindenekelőtt megállapítja, hogy a leszerelési konferencia a vég- J nélküli technikai vizsgálatok alatt befagyott és még nem látni tlsz- 1 tán, hogy mit fog Lausanne hozni. A genfi» a lausannei és a londoni la a legszorosabban összefüggnek egymással, mert ha egyik rzlv marad a mérleg, akkor a másik kettőn nem zárulhat ak- , ifine Brüning nélkül" cimü cikkében Frítz Kern bonni \ Ztg.-can /8-271/ Brüning távozásának elözmé- j