Lapszemle, 1932. június

1932-06-06 [1386]

szólaló Fedele szenátornak abban, hogy a leszerelés végrehajtását nem lehet más problémák megoldásának előfeltételeihez kötni, egyéb­ként pedig kijelenti, hogy Itália sohasem titkolta bizalmatlanságát és hitetlenségét azokkal a nagyképű doktriner disputákkal szemben, amelyek csak disputák maradtak, de tettek sohasem követték azokat. Olasz részről mindig azt hangoztatták Genfben, hogy elsősorban szükség van a fegyverkezések redukálására,hogy azután más konkrét követelményeknek is megfelelhessenek. Ezúttal ls hangsúlyozni kí­vánja , amit szintén már többször kifejtett , hogy a leszerelés kér­désének kielégitő megoldásához mindenekfelett egy egészen uj menta­litásra van szükség, egyébként pedig abból a felfogásából sem csi­nál titkot, hogy a jelen pillanat rendkívül súlyos,a népek idegfe­szültsége és békekövetelő vágya sokkal nagyobb, semhogy eltekinte­ni lehetne attól, hogy minden eszközzel és minél előbb elérkezze­nek egy konkrét kézzelfogható eredményhez, amely a világnak lelki megkönnyevvülést szerezhet. Mégegyszer ismételni kívánja, hogy a szőnyegen lévő nagy probléma jóakaratot és a reális valóság megér­tését követeli. Beszéde további részében azután részletesen foglal-^ kozlk azzal szisztémával, amely a fegyverkezéseknek előbb qualita­tiv korlátozását akarja végrehajtani és hangsúlyozza, hogy ez a qualitatlv korlátozás olasz-részről volt ajánlva támaszkodva arra a precedensre, amelyet épen a békeszerződések szolgáltatnak, amikor­is tudvalévőleg Németországnak és volt szövetségeseinek úgynevezett agresszív képességét különösen qualitatlv korlátozással redukálták a minimumra. Amikor tehát olasz-részről a qualitatlv redukálás szisztémáját ajánlották, ennél a békeszerződések 5. részére támasz­kodtak. Itt nem mulaszthatja el, hogy ne hivatkozzék Clemenceau egyik levelére is és nem kis jelentőségűnek mondja azt, hogy 15

Next

/
Thumbnails
Contents