Lapszemle, 1932. május

1932-05-25 [1385]

Herrlotnak a Paris Midi egyik munkatársa előtt Jövendőbeli reparáclős és leszerelési politikájáról tett ama nyilatkozatát, amelyben azt mondotta, hogy Franciaország elévülhetetlen jogaihoz ragaszkodik és hogy mindaddig nem lehet vitatkozni valamely^ fizetési módszerről, amíg ezek a követelések nem nyertek elismerést a Vorwarts /24-239/ párisi saját távirata ismerteti részletesebben. Kommentárjában a Vorwarts megjegyzi, hogy herriot nyilatkozata világos választ képez Brüning dr. legutóbbi birodalmi gyűlési beszédére, amely Franciaországon igen kedvezőtlen visszhangra talált. Tudomásunk szerint a német reparáclős adósságok elvi el nem ismeréséről Brüning dr. eddig sem nem nyilatkozott, sem pedig nem szándékozik ilyent tenni. Azonban egy ilyen rideg állásfoglalás j benyomását tényleg keltették odakünn és a birodalmi kancellárnak Hitler diktátumával szemlien való alávetésének magyarázták. Ami egyedül örvendetes Herriot nyilatkozataiban, az a készsége, hogy szakértők elé hajlandó terjeszteni a német hivatalos köröknek ama állításának megvizsgálását, hogy Németország már többet fizetett, mint amennyivel tartozik. Ez a lap nyilvánvalóan azt a nemzetközi döntőbíróságot érti, amelyet Léon Blum hónapokkal ezelőti javasolt e célból és amelyet Németország kész volt elfogadni, AZ eddigi francia kormány elutasítóan állt szembene javaslattal, mert áttolj tartott, hogy utólag dézauuálja a néhai jóvátételi bizottságot. Ellenben Herriot ugylátszlk nem tagadja eleve meg ezt a felülbirálatot, és ebben kétségtelenül haladás rejlik. Egy okos német dlpN lomáclának, amely a nemzeti szocialistáktól való félelemből nem hajszol elérhetetlen célokat, kl kellene használnia ezt a haladást. Amit azonban Herriot ezzel összefüggésben hozzá tett, ab- 4