Lapszemle, 1932. május

1932-05-03 [1385]

és a felekezeti iskolák állami fenntartását Azokon a helyeken ahol valamely nemzetiség többséget képez az állami vagy községi iskolában a tannyelv az illető nemzeti nyelve legyen 5 Teljes községi és megyei autonómiát követelünk olyképen, hogy területüket a lakosság anyanyelvének határai szerint igazítsák ki- Követeljük a nemzetiségi köztisztviselők kinevezését 6 Követeljük az általános titkos egyenlő és a nemzetiségnek mélt^ képviseletet nyújtó választói jogot 7 Követeljük a gyülekezési és társulási jog törvényes biztosítását, minden megszorítás nélkül, valamint a tökéletes közügyekben korlátlan sajtószabadságot" Vájjon csak elképzel hető-e ls, hogy ma Romániában a magyarság ilyen követelések, kel állhasson elő? De végül ,ami azt a román részről annyit hangoztatott magyarosítást is illeti, Mikes Imre cikKe a to < v'ábbiakban magának az erdélyi románság vezérének Vajda-Voevod Sánuornak a budapesti képviselőház 19o6 július 9,-én elmondott beszédéből idéz: "1847-től 1900-ig a magyar 261 községet nyertek és 456 községet veszítettek el, azaz a veszteségük 195 község Ez azt jelenti,'hogy a románok és a szlováKOk mintegy loo , a németek 52 községet szereztek meg, mig a többi falvak a szerbek és egyéb nemzetiségek l.ezé be kerültek. Ezek a statisztikai adatok.azt bizonyítják , hogy a magyar fajnak nincs hajlamosséga más nemzetek beolvasztására ."