Lapszemle, 1932. május

1932-05-18 [1385]

A kisentente belgrádi konferenciájáról a Germanla /14-io4/ belgrádi távirata közöl tudósítást, amely jelenti, hogy a konferencia tanácskozási anyagát hivatalosan a leszerelési és a jóvái ételi kérdésben és a dunai államok gazdasági együttműködésének kérdésében jelölik meg. Egyébként a tudósitás az egyes kisentente-államoknak különböző kérdésekben való érdekeltségét ismerteti Theodor Berkes a Berl, Tagebi. /15-k,29/ budapesti levelezője még a lisentente külügyminiszterei belgrádi konferenciájának megkezdése előtt irta hosszabb tudósítását, amelyben a konferenciában elÖjátékos.t lát Lausanne számára, A konferenciáról kétségtelenül azt fogja megtudni az ember, nogy a három külügyminiszter mindén lényeges kérdésben egy véleményen volt és azok a megfigyelők, akik alkalmilag egy pillantást vethetnek a kulisszák mögé, az egységnek legfeljebb néhány fokozati különbségét fogják megállapíthatni . Ugyancsak ez a tudósító is hosszasabban foglalkozik az egyes kisentente -államok különböző kérdéseiben való érdekeltségeivel és végül megállapítja, hogy a eelgrádi konferencia is alig fog hozzájárulhatni ahhoz, hogy Európának, vagy legalább is a Délkeletnek a konszolidálását gycrsaeb tempóhoz segítse, A kisentente Belgrádban ismét az ő látszatához fog ragaszkodni és ezáltal valószínűleg akarata ellenére végül mégis azt a kötelességet fogja a nagyhatalmakra róni, hogy az európai G-Ivillz-ísíő érdekében egy elszánt cselekedettel a Keleten és a Nyugaton véget vessen a szövetségek^ fegyverkezési eszmék és adősságösszekapcsolódások bonyodalmának.- A Kreuz Ztg. /15-lo5/ belgrádi l\U.távirata megállapítja, nogy a kisentente elővigyázatos, a belgrádi konferencia eredménytelen, senki sem akarja magát lekötni, A .Franki, ztg. /15-O09/ bécsi L-távirata jelenti, hogy Jugoszláviában ugyiátszik veszedelmes fokot ért el a feszültség • —_ ——_—_— — _