Lapszemle, 1932. május

1932-05-18 [1385]

pártokat,de különösen a kormánypártot.Ez a mai Magyarország! Ezen bevezetés után a cikkiró áttér a képviselőházi költségvetési vitára és mindjárt hozzáteszi,hogy a vita zajos és elkeseredett,bővelkedik oly jelentekben, amelyek nem valók parlamentbe.Majd bemutatja gróf Bethlen István képviselőházi beszédének külső körülményeit,és Bessenyey képviselő közbeszólása körül támadt vihart.Ismerteteti Gróf Bethlen István beszédének tartalmát, a Tardieu féle tervről mondott kritikáját azt mondván,hogy az a békeszeriá dések okozta gazdasági összeomlás jele,és meg van az a jó oldala,hogy a revízió kérdését az európai érdeklődés központjába helyezte.Kiemeli azt, amit a volt miniszterelnök az Olaszország,Ausztria és Magyarország közti gazdasági egységről mondott és megjegyzi,hogy Grandi külügyminiszteri ekas pózéjában ugyanerről beszélt.Nagy politikai szenzációként említi meg a odk cikkiró,hogy Horthy kormányzó a politikusok nagy számát fogadta kihallgatáson, ami szokatlan jelenség a magyar politikai életben és gyökeres változás jele.Kihallgatáson voltak gróf Károlyi Gyula miniszterelnök,gróf Klebelszberg,Temesváry Imre,Majer János,gróf Ráday Gedeon,Bessenyey Zeno, Berky Gyula,Csizmadia András,Pesthy Pál,gróf Bethlen István és még számos politikus. Pallavicini őrgróf képviselőházi beszédét is idézi,s abból mess szemenő következtetéseket von le.Kiemeli a beszéd ama részét,amely szerirt csak a nemzeti koncentráció akadályozhatja meg a i'övid időn belül kitörő forradalmat tíagy kommünizmust.Cikkét azzal fejezi be,hogy vájjon Gömbös honvédelmi miniszter nem fogja-e kihasználni a helyzetet régi terveinek megvalósítására? A Politika /15/ is hosszú cikkben foglalkozik a költségvetés képvise- l