Lapszemle, 1932. május

1932-05-17 [1385]

AZ igazságügyi tárca szenátusi költségvetési vitájáról már a 15-iki lapok adnak tudósítást, amelyek közül több már részletesen hozza Rocco igazságügyminiszter beszédét is, Külföld. A kisentente-államok belgrádi tanácskozásáról szóló hírekkel kapcsolatban a Resto del Carlino /ló/ megjegyzi, hogy a dunamenti államok helyzetét rendezni hivatott francia terv sem Belgrádban, sem Bukarestben nem találkozott szimpátiával. Ezek ugyanis nagyon jól tudják, hogy a tervezett blokk keretén belül ez a két állam nem tudná elhelyezni agrártermékeinek feleslegét, ezzel szemben azonban súlyosan komplikálná és nehézzé tenné más országokhoz való gazdasági kapcsolataikat, főkép azokkal, ahol termékeik elhelyezésére nagyobb lehetőség kínálkozik. Egész valószínű, hogy ez a probléma a belgrádi tanácskozások egyik fontos programmpontját képezi és ott egymás között nyíltan rámutatnak minő hátrányok származnának Itáliával és Németországgal való gazdasági kapcsolataikra. A cikk további részében néhány adatot közöl az olasz-jugoszláv kereskedelmi forgalom illusztrálására, amelyből kiderül, hogy ez a kereskedelmi kapcsolat Itália számára passzívummal jár. Ha mostan a Tardieu-terv megvalósulna, ez a passzívum Itália számára még növekedne azáltal, hogy a csehszlovák Ipar privilegizált helyzetbe kerülne jugoszláv piacon. Ebből pedig természetszerűleg az következne, hogy Itália is más államokkal való kapcsolatokat keresne, illetve más oldalról igyekezne beszerezni azokat a termékeket, amelyeket jelenleg Jugoszláviától kap, A terv megvalósításával bizonyos elhelyezési lehetőséget nyerne ugyan Jugoszlávia csehszlovák piacokon, ezzel szemben azonban elveszítené a máris nagy előnyt jelentő olasz piacokat. . ^ . . noc7Ánrvc i PVÉITÍR