Lapszemle, 1932. május

1932-05-17 [1385]

A dunai problémáról szóló cikksorozatát Peiner a Köln, Volksztg .-ban /14-1Ú4/ folytatja, ezúttal Romániával foglalkozva, amelyet mezőgazdaságilag hurópa tartalékának nevez, Cikkét azzal kezdi, hogy Bukarest mögött meg kell kezdeni a dolgokat más szemmel nézni, mert itt kezdődik a tulajdonképenl Délkelet, ha az ember akarja a Balkán, de ezért tekintettel kell lenni a történelmi előfeltételekre, amelyeket a csak néhány évtizeddel ezelőtt véglegesen megtört török uralom hagyott hátra. Hiszen csak arra kell utalni, hogv még Budapest felett is 150 évig parancsolt a félhold. Persze a mai Magyarországról azt_lehet mondani_, hogy abból maradványok már alig vannak meg, mert ez az ország ma mint állam és nemzet európai,jóértelemben, habár a táj külseje keleti vonásokat hordoz. Félnapokon át asztalsima sikságon utazik az ember, amelyet csak piros oserápfedelü fehérre meszelt falvak, keskeny fasorok, elvétve egye-egy kúria, egy-egy pályaudvar tagol... Ujromániában könnyen eltolódik ez a kép., A tudósító azután leírja a romániai zsindelyes és nádfedelü épületeket és az ottani báránybőr sapkás népviseletet s csak azután tér át a mezőgazdasági és közgazdasági helyzet ismertetésére. AZ Emberi Jogok Ligája Berlinben május lé-én ü?.ést tartott — — állastfcglalván a Németország és a franciaországi választások utáni helyzethez, valamint a háború és a fascizmus ellen. AZnoeiü. /ló-^ó/ Leon jouhaux francia szakszervezeti főtitkár és Eric Nöltlng tanár üeszédeit ismerteti részletesen, kiemelvén, hogy a gyűlés a németfrancia megértés jegyécen folyt le- Jouhaux hangsúlyozta, hogy egyetlen nép sem lehet boldog, ha a többiek nyomorban vannak. Belpol-itlka. Í\ lapok megállapítják, hogy Groener birodalmi védőrségi miniszter lemondásával és a pünkösdi ünnepek következtében némi csend