Lapszemle, 1932. május

1932-05-17 [1385]

lük a fennálló kormány rendszereket fenyegető mélyebb zavarok keletkezhetnének, Romániában a nagypártokkai való szorosabb együttműködés irányában fejlődik a helyzet, Jugoszlávia visszatér az alkotmányos rendhez, Különben is a belső válságok a három kisantant állam külpolitikáját sohasem érln- j tették. A belgrádi konferencia eredményeit összegező kommünikéből és a három külügyminiszter nyilatkozataiból a Temps megelégedve látja, hogy a dunai entente ügyében mindhárom fővárosban igen- jő a hangulat s ez hihetően előfogja segitenl ennek a fontos kérdésnek a megoldását, feltéve ha a többi fővárosokban is hasonló jóakarat nyilatkozik meg, A kisantantnak a leszerelési és biztonság kapcsolatát hangoztató állásfoglalását a Temps csak helyeselni tudja, hiszen a klsantantnek legnagyobb érdeke a biztonság jobb garantálása és a szerződések fenntartása. A nemzetközi helyzet sokkal komolyabb semhogy a támadás veszélyének kitett országok lemondhassanak biztonságuk megszilárdításáról, - A Journal de _Gé_ney_e_ 15 vezércikkében w.Martin a kisantantnak a dunai kérAésjseJL__szj3j^^^ Azt elismeri, hogy a kisantant valóban szilárd alakulat, de viszont azt is látja, hogy a három állam egyetértése gyakran csak elég élénk viták után valósítható meg. A dunai tervnek gazdasági oldala mellett nem kevésbé fontos politikai oldala is van. A három, kisantant állam éppen a kérdés politikai oldala tekintetében ért egyet, ellenben gazdasági szempontból nem, sőt a Tardieu helyesebben mondva Benes-féle terv ügyében a három állam kö-