Lapszemle, 1932. május

1932-05-17 [1385]

A belgrádi kisentente-konfer enoia s az arról kiadott hirata* los koranüni két, valami at Benes Bduárd dr * -nak a "Daily fSeproos" öadapesti levelezője szamára adott nyilatkozata foglalkoztatja első helyen és legélénkebben a magyar lapokat, bár a koBmünikét és s nyilatkozatot nem koraaent alják, de cimirásban és t ypografiailag kidomborítják- hogy a belgrádi konferenciáról kiadott kommüniké igen érdekes abból a eaempontból, hogy a kiSentents fennállása óta első iában ismerik be hivatalosan a kieentente-államok érdekeinek különbözőségét- • A belgrádi konferenoiáról kiadott kommüniké azt mondja, hogy a belgrádi tárgyalások főtémája a lausannel értekezlet megbeszélése volt, e tekintetben megállapították, hogy a három állam mindegyikének belyzete eltérő« B& az eset áll fenn amióta ezek a problémák 1929-ben és 1350 ban Hágában és 1930-ban Parisban megvitatásra kerültek» Az ér dekek különbözősége azonban nem jelenti az érdekek ellentmonda volté*, éa a három külügyminis eb er megegyezésre jutott e tekintetben, hogy helyénvaló lesz mosd is azt a magatartást tanústtaniák, amelyet Hágában tanúsitottak kölcsönösem támogatva egymást', A kisantante külügy. miniszterei áttértek azután a laasannei értekezleten előáilható külön, böző lehetőségek megvizsgálására és megfontolás tárgyára tették az értekezlet várható eredményeit:: A második ülés végén különösen a dunai államok ententejának tervével foglalkoztak* A vasárnapi lapok belgrádi jelertbéeei szerint az egész konferencián bizonyos deprimált hangulat volt észlelhető, a sajtót sokkal jobban tárolt ártották mint más alkalmakkor és a sajtófogadáson a külügyminiszterek nem szólították fel a sajtó munkatársait önálló kérdések feltételére. A jóvátételi kérdés ben Jugoszlávia követelt magának akció