Lapszemle, 1932. május
1932-05-14 [1385]
hozzanak létre a kisantant befolyásának és erejének kiegyensúlyozása céljából. A tanácskozás legfontosabb problémáját a középeurópai súlyos pénzügyi és gazdasági helyzet folytán felmerült és napirendre tűzött terv képezi, amely a dunamenti államok gazdasági egyesítéséről szól.Ennek a tervnek a megvalósítása a három kisantant állam nélkül el sem képzelhető és etekintetben az fog történni, amit a három külügyminiszter Belgrádban hat* roz.Ezért a konferenciának ki kell dolgoznia az esetleges gazdasági egys% alapszabályait.A kisantant tevékenysége eszerint főként a gazdasági térre tolódik át, s ezért elsősorban a három állam közti gazdasági viszony kiszélesítését kell munkálnia. Az Obzor /13/ kivonatosan közli a prágai Lidove Noviny cikkét,amely arról szól,hogy a német ás a magyar sajtó minden kisantant konferencia küszöbén olyan híreket terjeszt T amelyek a kisantantot támadó jellegű katonai alakulatként állítja be. Ezúttal is Bécsből indult útjára az a hir,hogy a kisantant államok uj titkos katonai egyezményt irtak alá,pedig csak az töivtént,hogy a fennálló politikai szerződés alapján a három szövetséges állam katonai tényezői,mint máskor is,összeegyeztették az egységes fellépéshez szükséges intézkedéseket. A francia választások folytán előállt helyzetről ir vezércikket Leon Savadjián, a Parisban élő szerbörmény publicista a Vremeben /12/ még pedig a francia-jugoszláv viszony szempontjából. Kétségtelen,mondja a cikkíró, hogy Jugoszláviát és Franciaországot szoros baráti kötelékek fűzik össze, de a jugoszláv nemzetnek nincsen mit beleavatkoznia Franciaország belügyeibe, éppen ugy,amint Franciaország sem avatkozott soha Jugoszlávia "
