Lapszemle, 1932. május

1932-05-13 [1385]

válságot és a munkanélküliséget eltüntetik, Ka ez nem történik meg, ugy a német politika mindinkább radikális irányba terelődik, azonfölul még az Anschluss is megvalósul. Az Oeuvre II közli, Curti^vQlt_,nsmet_külügy.mini£&~ ter nyilatkozatát

t

_mely|jen„ a nemrég közzétett levél kapcsán ellene megindult francia vádaskodásokkal szerűben. A levélkén szereplő M

finassieren" csak azt akarja jelenteni, hogy Stresemann igyekezett kikerülni azt, nogy Németország nyütan szembekerüljön- Franciaországgal. A stresemanni politika abban állott, nogy hagyta az időt dolgozni és a problémákat főkről-fokra vette elő. A békeszerződést Stresemann sohasem tekintette véglegesnek, de viszont Briand maga is elismerte stresemannal és Curtiussal folytatott tanácskozásai során, hogy a versalllesi szerződés nem maradhat örökéletű. Stresemann irtózott a háborútól s ma sincs egy német sem aki, Eiszászlotharingia miatt hajlandó volna háborút kezdeni. Még a Hitler-párt sem.vitatja hivatalosan a locarnoí szerződést. Pertinax az JLcjio 11-ben kesernyés gúnnyal teszi szóvá, hogy milyen Jíevjsset „ér „as jigxne„ve_se11 „ne_mzj9tk.ölzX szj^y_dari_tá^, ^öxö^oxsjaág. erre a szolidaritásra számított, amikor hallgatott azokra a népszövetségi és angol meg amerikai szakértőkre, akik azt tanácsolták, hogy valutafedezet gyanánt arany helyett aranyértékü valutát gyűjtsön. így is tett. Most aztán Anglia letért az aranyalapról, Görögországot emiatt súlyos veszteség érte, de azért szorult helyzetében nem 'kap sehonnan segítséget, hogy szanálja magát- Más