Lapszemle, 1932. május

1932-05-12 [1385]

lentenie az agrártermelvények többi piacairól való lemondást, H magyar közgazdaság a Németországgal, Olaszországgal és Svájccal való kereskedelmi forgalomra rá van utalva, A dunai államok egységes valutájának bevezetését ás egy pénzügyi segítségért való egyetemes jótállását a magyar kormány elutasította. Külpolitikája számára szabadkezet akar magának fenntartani ás semmilyen megköttségbe nem akar belemenni, mindenekelőtt nem további'kölcsönök árába, amelyekre nem törekszik. Amit mindenekelőtt kíván, az a túlságosan magas kamatozású régebbi hosszu-és rövidlejáratú kölcsönök konvertálása.- Világosáéban, mint walko, nyilatkozott Betti— — — — •*•m-mV mm >-m mm -mm mm* mm — mWt.mm'mm M ^ _w.wa_vaM.M_M.ai> — mm len István gróf 9 nőnap után tartott első parlamenti beszédében Tardieu terve és a magyar übertardieu tervei ellen. Bethlen határozottan a von guiow államtitkai' által Londonban elfoglalt aira az álláspontra helyezkedett, hogy sem Németország, sem Olaszország nem nyújthat mind az öt dunai államnak egyenlő preferenciákat. Bethlen vonatkozó beszédének megemlítése után megjegyzi a tudósító, hogy Bethlen azzal a kívánsággal fejezte be beszédét, hogy abban az esetben, ha a Tardieu-terv nem lenne megváltoztatható és végleg meghiúsulna, kíséreljenek meg tömörülést Olaszországgal és Ausztriával, ami Magyarország gazdasági és politikai érdekeinek teljes mértékben megfelel. Bethlennek az Olaszország-Magyarország-Ausztria hármasszövetségére irányuló ez a meglepetésszerű kívánsága nem fog kedvező hangulatra találni Ausztrláoan, amely német irányahoz legaláob is ugy ragaszkodik, mint Magyarország az ő olaszéhoz. Nem szabad elhallgatni, hogy Magya r ors_zágaan_ms t_gy akran_panakodnak arról

u _ hcgv_ Neme t ors zág_ ke yé s_ érde ke t_ t anusltot t_ Mag

;

yarorsz ág i r ánt és gazdaságilag nem hozta azt a segítséget, amely lehetséges lett volna. Tényleg dacára a lényeges nehézségeknek, amelyekkel a saját 4