Lapszemle, 1932. május

1932-05-11 [1385]

céljait és feladatait fejtette ki, a jobboldali lapok elutasítóan fogadják. Jellemző a Matin_9 berlini levelezőjének az a megjegyzése, hogy Treviránusnak három év előtt tartott emlékezetes beszéde óta nem hangzott el német miniszter ajkáról egy ennyire harcias beszéd mint a Brüningé.- A Temgs 10 vezércikke is megállapítja, hogy a kancellár által kifejtett intranzigens álláspont sem a genfi, sem a lausannei tárgyalásokat nem fogja közelebb vinni az eredmények felé. Brüning olyan éleshangot használt, hogy ezután már nagyon nehéz lesz majd megtennie azokat az engedményeket, melyeknélkül a mai nagy problémákat megoldani nem lehet. Az hogy Brüning Hindenburg elnök égisze alá helyezte magát beszédében, semmivel sem csökkenti állásfoglalása szélsőséges voltát. A külföld nagyon jól tudja, hogy Hindenburg a német külpolitikai követelésekben, egészen a keleti határok revíziójáig, mindenben egyetért az összes német pártokkal. De a német pártok között is csak a módszerek szempontjából volt különbség, a célok tekintetében nem, Brüning beszéde után S2í.Í£fiÍ2.$lfi&í«fc.i&£9fc ?9*

aa

§?í§lcsapkpdás_módsze

r rét_akarja_köyetnl.a_kprmány. Azt ugyan nehezen fogja elhitetni Brüning más nemzetekkel, hogy a német célok megvalósulása az egész világnak érdekében áll, Az amit a németek követelnek, az a szabad fegyverkezés joga, mellyel 1914-ben Németország oly nyomorultul visszaélt, amikor kiprovokálta a világkatasztrófát. A jogos jóvátételek eltörlésének követelésével pedig az általuk okozott károk helyreállítása alól akarnak kibújni a németek s ezzel kivált ágo-s helyzet) •