Lapszemle, 1932. május

1932-05-11 [1385]

genhlo/LO/ fro* részletes tudósítást s az H.U./lO/rövid összefoglalás a többi 1® teljeseiu hallgat, Grubert azzal vádolják, hogy 1930 márciusban külföldre szökött, Bécsben összeköttetésbe lépett a Percseoz és Pavelics vezetése alatt álló horvát emigrációval é s államellene s izgatást folytatott egy általa szerkesztett Buducsnoa«% cimü kőnyomatosban. 1931-ben összeköttetésbe lépett a macedón forradalmi bizottsággal is, hogy a délszláv állam békéje ellen dolgozzon : Elutazott Bulgáriába és agitaáiót folytatott Dél szlávi a ellen. Államellenes agitáció jára pénzt kapott a horvát emigránsoktól, a macedonc'ttól pedig fegyvereket és robbanóanyagot* Gruber csak részben irzi magát bűnösnek a fentebbiekben Elmondja, hogy a független demokrata paTtnsk volt tagja, valamint a Narodna Qdbraneé

s az Orjunának pedig egyik alapítója. Mikor a diktatúrát proklamálták, egy dalmát sziget egyik szállójának volt igazgatója^ innen szülővárosába, Eszékre utazott, de onnan kiutasították. Útlevelet a szerajevoi német konzulátustól kapott,m xt apja optálás folytán német állampolgár lett és Berlinben él.Bzzel az útlevéllel Bécsbe utazott, ahol Portiglio Luká"oa, az Obzor munkatár sa, megismertette a horbát emigránsokkal. Két hónap múltra Berlinbe ment, ahol az emigránsokkai és a kommunistákkal egyformán összeköttetésbe ke rult, A kommunistáknak van egy szabad Balkon-szövetség nevü szervezetük, mely lapot ad ki a balkáni fehér terror cselekedeteiről és a balkán-népek föderációját kívánja* Ennek a szervezetnek a polgári tmigiau<" sokkal való összeköttetést fentartó delegátusa Basztaios Pál és Golubic

a fiiisztafa volt, A polgári emigránsok hajlandók voltak a szövetkezés re, de csak ugy, hogyha a kommunisták megváltoztatják pártjuk nevét, mely Így S

zól : "Délszlávia kommunista pártja*. leljes megegyezés jött létre a kétféle csoport között és a dólszláviai spalatoi, szerbmoraviés belgrádi merényleteket már együttesen követtik el. A Buducsnoszt