Lapszemle, 1932. május

1932-05-10 [1385]

ugy a polgári erényekben, mint a kiváló emberi tulajdonságokban. A nemzeti gyász órájában az olasz nemzet mint egy ember fejezi ki mélyen átérzett részvétét a francia nemzet előtt kihangsúlyozva szimpátiáját és testvéri együttérzését. Hasonló tónusban Írnak a Corrlere de11a sera és Gazzetta del Popolo /8/ is. Doumer elnököt az olasz kamarában maga Mussolini miniszterelnök parentálta el, aki beszédét Így végezte:"Ebben a pillanatban, amikor a politika elhallgat és csak az emberiesség érzése beszél, kivanjuk, hogy a francia nép e gyászos esemény alkalmával érezze meg az olasz nép átérzett szimpátiájának megnyilatkozását. A lapok reprodukálják azoknak a részvéttáviratoknak szövegét, amelyeket az olasz király intézett az elhunyt köztársasági elnök özvegyéhez, Mussolini miniszterelnök pedig valamint Grandi külügyminiszter Tardieuhöz küldtek. A Resto del Carlino /&/ ugyancsak vezércikkében foglalkozik a gyászos esemény jelentőségével és érinti azt a kérdést ls, amelynek természetszerűen nyomon keli követnie az első pillanatban felülkerekedő gyász érzését, tudniillik azt, ki lesz utóda az elhunyt elnöknek. Ugyvéli, hogy Doumer utóda, aki radikális volt, ugyancsak egy radikális párti politikus lesz, aminek meg van a politikai indokolása is* Parlamenti körökben az uralmon lévő pártok igyekeznek biztosítani politikai szereplésük nyugodt folytatását és egy olyan országban, ahol az egyes kormányok élete meglehetős rövid,az uj Kormányok összeállítása pedig rendszerint Igen komplikált politikai művelet, tehát természetszerűleg arra törekszenek, hogy olyan valaki legyen az elnök, aki a pártok politikai, játékait holmi többé-kevésboé álcázott diktatórikus velleltásokkal ne zavarja Akármint is magyarázgassák ezt a kérdést, ez már szinte bevezetett politikai szokás Franciaországban, amit a lap nem is óhajt kritika