Lapszemle, 1932. május
1932-05-07 [1385]
kelve. Ami a danamenti probléma megoldásának lehetőségeit illeti, azokat az olasz memorandum annakidején világosan és határozottan megjelölte. Határozottan kétségbevonja olyan megoldási módozat opportunitását, amely a problémák egész komplexumát össze markolva akarja megoldáshoz juttatni, mert Itt a nehézségek,előítéletek és a huzódozások egész sorával találja szembe magát az ember. Hogy milyen metódust kellene követni, amely legtöbb kilátással kecsegtethet, errenézve nyugodt lelkiismerettel utal az Ausztriával és Magyarországgal létesített megállapodásokra, amelyek tulajdonképen az olasz felfogás gyakorlati megvalósításának első lépéseit illusztrálják és amelyek megjelölik azt az utat, amelyen haladva az egyes megállapodásokat egymás között kiegészítve el lehet jutni a népek harmonikus együttműködéséhez. A közeli és távolabbi keleti politikára térve át, illusztrálja az Albániával, Törökországgal, Görög-, országgal és Bulgáriával létesített és ápolt baráti viszonyt. Bulgáriával kapcsolatban megjegyezni kivánja, hogy a dunamenti államok problémájának megvitatásakor a fascista kormány határozottan arra az álláspontra helyezkedett, hogy indokolatlan és jogosulatlan volna a dunamenti államok csoportjáoói Bulgáriát kirekeszteni. Beszéde harmadik részében Itália gyarmatpolitikájával foglalkozott különös tekintettel északafrikai fontos érdekeltségeire és hangsúlyozva, hogy Itália mindig nyomatékosabban fogja követelni, hogy a koloniális mandátumok és az egyes gyarmatokon valő érdekeltség kérdésében Itália Indokolt kívánságai figyelembevétessenek. Az 5-lki lapok terjedelmes vezércikkekben méltatják Grandi külügyminiszter felszólalását."
