Lapszemle, 1932. május

1932-05-04 [1385]

A3temi<LJ!s^qiim\íúj3 oimü folyóirat május l~i. azámában Henry de Chambón szerkesztő, a ilt^ex-áaöj^imajt tárgy ál ja, 3 kiyána­tosabbnak tartja,, hogy Hitler hatalomra kerüljön, mert ha szövetkéz zik a Centrum-párttal, ugy előreláthatóan elveszíti eddigi aköió­szabadságát s ellenzéki helyzeti energiáját Iá?gát Hitler mozgalmát éa Hitlert külön-je* m%% lehet holmi gúnyos lenézéssel éa olcsó jel­szavakkal elintb/,ni- Hitlernek megvan a maga programija., ez a prog­ramra olyan, hogy főbb pontjait minden nőmet magáénak vallja. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Hitler a maga agitáció játtal., hálás talajon dolgozik egy olyan Németországban. mely magát a békeszerződés áll­tai igazságtalanul lealázottnak tekinti Ami Hitler programújának külpolitikai vonatkozásait illeti, ó cu-mpontból kiemeli a cíkkiró HüM", hogy legalább 13 pillanatnyilag Hitler nem kivan gyarmati kér­désekkel foglalkozni, mert szerinte a nemet terjeszkedésnek kelet­felé Oroszország felé kell irányulnia, A kvalitativ leazerelés előnyeit emeli ki William Martin a Journal de Geneve 3 vezércikkében a hangsúlyozza, hogy a leszere­lésnek ?isz a módja elsősorban a kisállamokra előnyös. Ez magyarázza meg azt, hogy még azok a középeurópai államok is hajlanak 'feléje, amelyek egyébként fenyegetve érzik magukat a épp ezért kvantitativ leszerelésre nem volnának hajlandók, A kvalitativ leszereled terve amelyet Anglia Amerika, líémetorszé^ és Olaszország ia támogat, je~ lentékeny diplomáciai erőt tudhat magamogött, Horn szabad azonban; hogy a kvalitatiar leszerelést egyesek ugy értelmezzek, hogy abból mgéaz fegyvernemeket ki akarnak vonni, mint példáéi Angila és Ameri­ka a hadihajókat így csak azt érnék el, hogy más hatalmak viszont egyes szárazföldi fegyverőkről bizonyítanák be éppen annyi joggal]

Next

/
Thumbnails
Contents