Lapszemle, 1932. április

1932-04-22 [1384]

irányzott teljes összeg bevételezésére nem lehet számítani, mert az április, május, júniusi hónapokban a folyó bevételek előreláthatóan nem fedezik a kiadásokat, átmeneti megoldást kellett keresni és a helyzet az, hogy a pénzügyminiszter kap a bankoktól egy 50 millió pen gős kölcsönt, amelynek ellenében egyelőre háromhónapos kincstárjegyet ad, amelyek prolongálhatok ée a jegybanknál lombardirózhatok,. Ez azomban nem jelenti azt, hogy a bankok rögtön be is mennek a jegybank, hoz 50 millióért és igy feleslegesen szaporítanák a pénz forgalmat, hi ezen nem szabad elfelejteni, hogy a bankoknak a jegybanknál zsirószás Ián is fekszik 50 milliónál nagyobb mennyiségű szabad pénzük. Az bizonyos azonban, mondja a "Pesti Napló*', hogy ezt a müveletet megismételni nem szabad ée nem is lehet. A cikkíró szerint száaitaaunk kell ugyanis arra, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsága utján a kormány mindjárt a kölségvetés letárgyalása után meg fog hivni néhány nemzetközi deputációval rendelkező pénzügyi szakértőt, hogy azok Magyarország fizetési képességét a külföldi tartozásainkat illetőleg megvizsgálják* A cikk szerint egy ilyen invesztáció nagy lépéssel vinné előbbre a pénzügyi kibontakozást * £ tekintetben a cikkíró ssarint Bulgária máris precedensül szolgálhat , ahol a Népszövetség pénzügyi bizottsága javasolta, hogy a külföldi hitelezőknek járó magas kamattételek összegének felét, amely nem transzferálható az ország rossz gazdasági viszonyai miatt, a népszövetségi megbízott beleegyezésével aa államháztartás belső szanálásának céljaira fel lehet használni«Magyarorezeg egy év leforgása alatt 600 millió pengőt kellene transzferálni kamat és amortizálás elmén. Világos, hogy az elkövetkező egykét esztendő alatt, a legjobb esetben is csak 120 milliót tudunk a külföldnek fizetni, Remélhető, hogy a független szakért ők nem zárkóznának el az elől a kívánság elől, hogy a fennmaradó 25C-2O0 milliót belső pénzügyi koncsolidálás érdekében használjak fel a népszövetségi