Lapszemle, 1932. április

1932-04-21 [1384]

igyekszik kimutatni, hogy azért mégis csak a nagynémeteknek van kilátásuk arra, hogy Bécsben egy alapmandátumra tegyenek szert és ezáltal a cárosházában képviselethez fussanak, Kll 1 p o 1 í t lka . A nemzetközi kereskedelmi kamara insbrucki ülésezéséről a sajtó hírei általában megállapítják, hogy a tárgyal á? ok a legnagyobb egyetértésben folynak. Különösen ások ellen ahirezstelesek ellen folyik némi agitáció, amelyek szerint az psztrák delegáción belül ellentétek jutottak volna kifejezésre. A német delegáció vezetője egy sajtófogadtatáson megállapította, hogy az ellentétek látszS nan származik, hogy az értekezleten nyíltabban beszélnek, minthogyha diplomáciai összejövetelről volna szó, A cseh béres Tag eredeti tudósítása erősen kidomborít egy külünkonventikoiumot, amelyben állítólag "Magyarország, Csehszlovákia, Románia és JugoszXia"megegyeztek •• — — ** — —» — ————————- — /--— -«»— — -— _ _ ~ volna a Tardieu-terv alapján Ausztria az utódállamok között "izolálva* van. Hosszan ismerteti a tádósitás Hantos Elemér meglehetősen egyéni beállítású utolsó felszólalásit. Wr.H.BL különtud ós itása szerint kompromisszum készült a német és francia álláspontok között, A kuliszamögötti harc és konvertlkalum idegességet váltottak ki. Utóbbira nem került volna a sor, ha Hantos nem foglalt volna állá félreérthetetlenül a Tardieu-terv ellen. Gratz ós Hantos eddigi kijelentései után az értekezlet el volt vészülve egy ilyen deklarációra, mégsem vártik el, hogy a magyarok Tardieu megsegítésére az első torba fognak állni. Hantos beszéde különösen Ausztaja iránti barátságtalané ágival tünt ki. Bevallotta ugyanis, hogy as utódállamok egyesülésében az osztrák termelés lesz a szenvedő fél, amire az ónban nem lehet tekintettel lenni. Ausztriának arra kell sllitáhl, hogy banka