Lapszemle, 1932. április

1932-04-21 [1384]

problémával kapcsolatban viszont azt iija, hogy a négy hatalom képviselőinek hétvégi találkozását nem várható döntő eredmény, a tudós itó szerint az olasz-francia viszony ismét rosszabbodott, de bizonyos, hogy az uj szakértői konferencia a régi j arás lat ot ki fogja a gésziteni, uj javaslatot fog kidolgozni a dunai államok pénzügyi, kiwstári és költségvetési helyzetének ujj ász ervez és ére, aminek azoiban csác theóretikus jelentősége van, mert a dunai államok addig a párisi piacon pénzhez nem juthatnék, amig a kölcsön kibocsátására a francia állam hozzájárulását és az állami garanciát meg nem adja*Sst pedig a parlament hozzájárulása nélkül nem tehet i meg, az uj francia kamara viszont csak július elején ül össze r a legkedvezőbb körül, menyek között sem lehet július vége előtt nemzetközi kölcsönre számi „ tani. Nem lehet szem elől téveszteni azonban a n agyhat álnak közti politikai bizalmatlanság fennállását ós ennek enyhülése hirtelen nem TalószinüL Ennek teherpróbája a lausamei jóvátételi táxgyalások lesznek, a "^agyarság" jellemzőnek tartja, hogy a franciák bizalmatlanságai kisérik a nemzetközi kereskedelmi kamarák innsbrucki konferenciáját, ahol a nénét-olasz megoldás hivei vannak túlsúlyban* Berenger szenátor, a francia ezsnátia külügyi bizottságának elnöke

} aa Ageno* Sconomique et Finánc iere hasábjain foglalkozik a revízió kérdésével és arra az álláspontra jut, hogy a szerződéseket nem lehet holt anyagnak tekinteni, amely örök időkre megkristályosodik, élő anyag ez

? amely alkalmazkodik az egymást követő nemzedékek szükségleteihez. Mindenkire nézve többet ér egy kevésbbé erőszakos módszer és talán megtalálják a szerződéseknek egy olyan evolúciós értelmezését, amely visszaadhat ja Európa e gyesééül yáté 3 az emberiség bizalmát „ • . _ / u

gyanekkor a "Pesti Napló* párisi jelentést közöl, hogy a *> *m *m *» ma % mm •» » « w m w w Foyarde la Europe Francia vitaestjén, amely«i aesfcrák, román., né-