Lapszemle, 1932. április

1932-04-19 [1384]

délszlávokkal szemben alkalmazott.Gerhardt Kristóf,a a Neue Zürcher Zeitung munkatársa,a szláv ügyek szakértője a berlini Zeitschrift für Politik cimti folyóiratban "Hazug jugoszláv alkotmány" cimmel szintén éles kritikát gyakorol a jugoszláv diktatúra módszerei felett.A párisi Populaire is pálcát tör Sándor király kormányzása felett és kiemeli,hogy Korosec is fölemelte szavát a Zsivkovics kormány erőszakosságai ellen. Korosecnek ez az állásfoglalása azért is figyelemre méltó,mert 1929. jan.6-án ő is egyik segitőtársa volt Sándor királynak az uj rendszer megalkotásában és azért is, mert azok közé a mérsékelt politikusok közé tartozik, akik a királynak hü szolgái voltak.Rittig prelátus is ama kevés számú horvátok közé tartozott,akik a diktatúra kihirdetésekor a király politikájának legbuzgóbb védelmezői: voltak,de az évek folyamán*fölismerte ennek a politikának valódi célját és megváltoztatta állásfoglalását. A király nem régen Rittiget kihallgatáson fogadta és szenátori kinevezést ajánlott fel neki,amit Rittig heves szóváltás közben visszautasitott. A drágaság leküzdésére benyújtott törvényjavaslato

t a szkupstina elfogadta, ami a kereskedők és gyárosok közt nagy izgatottságot és erőteljes akciót váltott ki.A javaslat előadója szerint a törvényt indokolja az,bogr amig a gazdának termékeit mesébe saló olcsó áron kell elvesztegetnie,addig mesésen magas árakat kell fizetnie azokért a cikkekért,amikre szüksége van. A Morgenblatt /14/ jelentése szerint a zágrábi kereskedelmi és iparkamara ápr.11-én tartott üléséről táviratot intézett a kormányhoz,a melyben a javaslat visszavonását kéri és azt panaszolja,hogy a törvényja-