Lapszemle, 1932. április

1932-04-19 [1384]

a kereskedelmi minisztérium nejében kijeleitette,hogy a koimány megkapt a a oanche st eri hat ároz at ot,Ohort cn pedi g r ánut atot* ,hogy Némft ország és Franciaország már kötött Aus ztri ával és Magyaróra a ággal clearingegyezményeket*' Colwill ugy tudja, hogy ezek nem Táltak be* Szüliő Géza kassal beszédiét, amelyben a Duna-proHémára 1 is foglalkozott^ a "

M

agyarság

ié ma részletesen ismerteti. Szüliö ebben a b*ssédben többek közt azt mon&a, hogy meg kell keresni az együttműködés lehetőséget, de nem a cseh szűaaarkus ággal, amellyel mindéit meg akar tartani magénak 3 másoktól mindent el akar venni. Az a gazdasági és nemzetiségi politika, amelyet a cseh kormányzat ma Magyarországgal szemben követ, káros, a dunai köz ép államokban a vérkeringés att éti ennek a nehézségét mi éppen ugy érezzük, mint a többi állam és nem igaz B

enes miniszternek az a mondása, hogy Csehszlovákia várhat- Csehszlovákia nem tud várni . Meg kell keresni a cseh kor máhynak a közeledés lehetőségét, de nem ugy mint azt a megbukott Tardieu-terv akarta a politika kikapcsolásával, a gazdasági szempontoknál a politikai szempontokat, a politikai szempontoknál a gazdasági szempontokat mindig szánba kell ?enni

fc3áré Szterényi József a "Pásti Hirlap* mai számában a Dunaprobiémával kapcsolatban a négy hatalom londoni konferenciájáról azt mondj&

f hogy ha nem is vezetett', véglegesen eredményhez a konferencia még sem lehet azt teljes kudarcként feltüntetni. Egyik nagy eredménye, hogy tisztázta a kérdést, elhatárolta az ellentéteket, megállapíthatta az egyes nagyhatalmak érdekszféráit és ezen az alapon Genfben és Lausanneban könnyebb lesz a tárgyalás* Mert az bizonyos,hogy ^enfben éé Laaaanneban is folytatni ke 11 a Londonban felmerült problémák megvitatását, hogy mennyire parancsoló szükség a kelet i országok kérdésének rendezése, arra néave világkereskedelmi adatokat sorol fel- Rámutat, hogy 1929-ben a Tilágkeres ke delem 71 milliárd dol-