Lapszemle, 1932. április

1932-04-18 [1384]

Tagebi. /16-180/ !,

Z"~ jelzésű vezércikke foglalkozik a rapalloi szerződés 10 éves évforduló iával és többek között hivatkozik d'Abernon lord volt berlini angol nagykövet emlékirataira, amelyekben megállapítja, hogy a szerződést nem kell ugy értelmezni, hogy az Németország bolsevista orientációját bizonyítaná és hogy szükség nélkUl a politikának ilyen természetű megváltoztatása nem várható Igaza volt d'Abernon lordnak, mert Németország arra korlátozta magát, hogy a szovjetoroszországhoz való viszony keretében adott lehetőségeket merítse ki és emellett állandóan arra törekedett hogy ennek a viszonynak ne adjon a Nyugat ellen irányuló élet Az a körülmény, hogy 10 évvel a rapalloi szerződés után számos kabinetnek szovjetoroszországgal szemben való beállítását döntő módon még mindig az határozza meg, hogy szovjetoroszország Németország mellett, vagy ellene dönt-e, kétségtelen jele annak, hogy a Szovjetunióhoz való viszony csak annyiban "bolsevista", amennyiben Németországról van szó. de azonnal normális jelleget ölt, ha más országról van sző. Azok a jelek, amelyek különösen a Franciaország és Oroszország közötti és más, még ratifikálásra váró paktumok számára voltak mértékadóak, és a Németország nélküli Duna—föderációra irányuló törekvések annak a keserű feltevésnek engednek tért., hogy annak az izolálásnak szempontjai, amelyek Genuában a rapalloi szerződésre vezettek, még ma is élnek. A locarnoi szerződés a Népszövetségbe való uelépés azt mutatják, hogy Németország megtartotta teljes mozgási szabadságát, A szovjetunió igyekszik elkerülni a német közvélemény kihívását, de mégis komolyan hangsúlyozni kell hogy mennyire kell szovjet-részről arra gondolni, hogy szerveinek szigorú határokat vonjon meg a német belpolitikát és gazdasági politikát illetően, A rapalloi válságok elkerülése a jövőben a legjobb garancia képezi az állandó -együttműködésnek, - A DAZ-. /17-177/ a rapalloi szép