Lapszemle, 1932. április

1932-04-18 [1384]

meg, hogy egyes román államférfiak, köztük Tltulescu Is, azt tanácsolják, hogy ne szakítsunk Olaszországgal, mert éínek akciója voltakép nem érinti Komániát, Nos, nem habozunk nyiltan kijelenteni, hogy politikusainknak ez az álláspont ia, mérséklete, türelme hiábavaló Mussolini ur külpolitikájával szembea, amely nemcsak sértő,, hanem provokáló is rsánk nézve azon tényből kifolyólag, hogy a Ghigl-palotában ma sokkal iakább hallgatnak Budapest szavára, mint Bt karestére, Ami közelebbről illeti Mussolini külpolitikáját; Albánia olasz protektorátusa, a Magya országgal való néha nyiltj néha meg titkos bizalmasság, a förökországgal kötött szerződések, Bulgária támogatása Jugoszláviával szembea, a kisantant felbontására irányuló összes törekvések, a békeszerződések revíziójára irányuló ismételt célzások, a gazdasági egyezmények semmibevevése, - mindezek»ek ?.$ri1jellege -an s ezek egyike sem felel meg akár Romániának különlegesen, akár a szövetségesei íek. Hogy ez a külpolitika lassankint igen súlyos helyzetbe hozta gazdaságilag magát Olasz országot ennek minden elismerendő erőfeszítése ellenére, eh-• hftz nem lehet hozzászólnunk mert ez belpolitikai kérdés Mussolini külpolitikájával azonban számat kell vetni a mai nehéz időkben, amikor az összes államok arra törekszenek, hogy megerősítsék a békét és megoldást találjanak a kataszt, rófális gazdasági krízisre, íme, a fascista Olaszország kör. vétlenül a londoni nagyhatalmi konferencia után., amelyen Németország Mellett állt, a diktátora révén egy uj bombát dobott bele a világba, amennyiben Mussolininak a Fcpclo