Lapszemle, 1932. április

1932-04-16 [1384]

A Giornale d'Ital la /14/ vezércikkében a lap igazgatója méltatja Grandi genfi felszólalásának jelentőségét, A Grandi által kifejtett olasz javaslatoknak a lap szerint bárom jellegzetessége van. 1/ Lényegükben és elgondolásukban gyakorlati értékűek.2/ Nem akarnak egy végérvényes formulát teremteni, hanem Inkább kiinduló pontot és alapot, amelyen a gondolat további fejlesztését kiépíteni lehet. Végül ö./ az olasz-részről elhangzott javaslatok a fegyverkezések közötti kapcsolatok alapelvére támaszkodnak. A cikk további részében kijelenti, hogy az olasz javaslattal szemben csak ama országok részéről várható oppozíció, amelyek attól félnek, hogy a leszerelési konferencia tényleg valami komoly és kézzelfogható eredményhez fog vezetni. Nagyon helyesli továbbá Grandi felszólalásának ama részét, amelyben az érdekelt államok jóhiszeműségére appellált, amely jóhiszeműség nélkülözhetetlen a probléma megoldásánál . Ezt a jóhiszeműséget, mint axiqmát állitotta oda minden nemzetkőzi vonatkozású megállapodásnál. Épen ugy érvényesülni kell ennek a fegyverkezéseknél, mint bármaiyen más politikai, vagy kereskedelmi vonatkozású megállapodásnál. A Resto del Carlino /14/ vezércikkében elsősorban a Grandi beszédeinél egyébként már megszokott világos és logikus okfejtésnek adózik elismeréssel. A Corriere della sera /14/ vezércikkét igy kezdi: Igazán különös, hogy Itália genfi delegátusának fáradtsággal kell meggyőznie más nemzetbeli kollégáit arról, hogy a legegyszerűbb és legbiztosabb mód arra, hogy a leszerelést végrehajthassák nem más, mint maga a leszerelés. Ez annyira magától értetődő és természetes okoskodás, hogy talán épen ezért nem tudott még beférkőzni egynéhány európai politikus fejébe. Ezek jobra-balra kutatnak megoldási lehetőségek után és hoznak elő megoldási formulákat, amelyeknek csak egy hlbaj.uk