Lapszemle, 1932. április

1932-04-16 [1384]

kivételes rendelkezések. "Nem lehet számukra külön nyomasztó feltételeket fenntartani, amelyek nekik a kisebb jog helyzetét és jogos okot adnának a panaszra" Bourgeoixnak e szavai azt mutatják, hogy Németország az egyenjogúságért folytatott küzdelmében Franciaország í lfogása szerint is helyes uton jár. A nagynémet Deutsche Tagesztg /15-105/ elvárja Brünlngtől, hogy olyan értelemben gyakorolja befolyását a konferenciára, hogy Németország csak akkor járulhat hozzá valamely eredményhez, ha az ne csal; elméletileg foglalja magában az egyenjogúságot, hanem rövid időn belül Németország határainak fokozott és állandóan növekvő védelmét is, Grandi olasz külügyminiszternek az amerikai leszerelési javaslatot támogató határozott sikraszállásához a Germania /14104/ megjegyzi, hogy a középeurópai államok egyoldalú lefegyverzési állapotánakmegemlitése még közelebb hozza az olasz állásfoglalást a német leszerelési elvekhez, amelyeket Brüning és Nadolny Genfben kifejtettek és amelyek a mai német lefegyverzést kiindulóponttul és irányvonalul állítják fel a többi nemzet leszerelése számára. Nem kevésbbé fontos, hogy Grandi leleplezi az úgynevezett "potaneiel de guerre*"-re vonatkozó francia kifogásokat. Grandi beszéde épugy, mint Gibson és Naöolny tényeket követel és nem beszédeket, amelyekkel Tardieu csak bonyolítani igyekszik a világos ás egyszerű leszerelési problémát-. A_D_AZ. /15-175/ milanoi_ tudósítója kifejti, hogy Olaszország hősies megerőltetések és nélkülözések közepette megóvta pénzügyi függetlenségét, sem nem hitelező

3 akinek kamatait kell féltenie, sem nem adós, akinek politikai megkötöttségeket kell vállalnia, hogy létezhessen. Ezáltal Európában külön helyzetet küzdött ki magának és ez engedi meg neki egyáltalán öntudatos külpolitikáját. Olaszország arra szoktatja a világot, hogy