Lapszemle, 1932. április

1932-04-02 [1384]

a pénzügyi jfcérőjések rendezéséxfi^ ami azonban nem terjedhet ki Saterényi véleménye szerint az egyes államok költségvetésének szabályozás ára, Ez szerinte valamennyi államnak magánügye és e tekintetben ma a nagyhatalmak sem hivatkozhatnak sehol a világon kiegyensúlyozott költ " oégvetésekre « Hanem igenis a nagyhatalmak segit hétnek a jegybankok támogatásával, hogy a középeurópai területen a szabad de^izagazdálkodáe megindulhasson. A deviaafelsz absditás és a preferenciái Is vámrendszer aztán remélhetőleg olyan intenzív forgalmat indithat meg a közép európai területen, hogy a dunai áliamook fizetés i mérlege két-három éven belül előreláthatólag örvendetesen megjavul ^11 ez ugy k&gyarországra, mint a többi duna i mez őgazdas ág i államra nézve és semmi kétség, hogy Ausztriára és Csehországra nézve is ^ A "Pesti Hírlap*"A Duna-gondolst előretörése" cimü vezércikkében azt mondja, hogy a nagyhatalmak tervbevett találkozása a DunagonUolat világpolitikai elismerését jeifcnti KA még nem tudjuk felmérni az egésa akciót hordere jét, de az a tény, hogy Anglia nsgáho z ragadt a, a kezdeményezést és élére állt a kibontakozás f olyamat áiak

?

azt Jelenti, hogy rendkiviili erőpróbák előtt állunk- A Duna-probléma, amennyire gazdaságiképp olyan mértékben erkölcsi és jogrendi kérdés ÍP. Eaut án rámut at a cikk hogy Anglia leszámolt a félmegoldások politika jávai és számolni kell azzal, hogy Anglia gyors gyógyulása után ma ismét az a cselekvő nagyhatalom, aki Waterloo óta mindig tudta a maga akaratát érvényesíteni. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy a francia racionális történelmi érzék kezdi észrevenni, hogy uj megoldásokra van saükség, ügylátszik a franciáknak is be kell látniok, hogy ^agyar „ ország csonka teste nem éghet mint nyitott seb tovább Európa szerveaetében, ^ardieumár elérkezett a diagnózisig, amikor kimondta,hogy a természet által e gys égésnek t eremtett terület szétmorzsoló dásának véget kell vetni, A "Pesti Eirlap" hinni szeretné,, hogy a nagyist altnak