Lapszemle, 1932. április

1932-04-14 [1384]

tőle azzal, hogy megtiltják a dunai rendszerbe való -bekapcsol, dást. Minden elenérték nélkül. Elvégre a németek éveden kí resztül hallották azt, hogy a szerződések érinthetetlenek most pedig revideálni akarják a szerződéseket, még pedig a németek terhére. Ami Olaszországot illett, ha Franciaországgal jobb politikai viszonyban lenne mint van, valószínű, hogy kevésbé nyugtalanítaná a Tardieu terv, A dunai probl különben még nem került le a napirendről, De megoldása a. ; lehet tisztán pénzügyi, hanem gazdasági és politikai is lett nem lehet a dunai problémát kiszakítani a többi eurőj problémából. De nem lehet a gazdasági problémákat elvála.szi ni a politikai problémáktól sem, _ha_AAujiaAJtélrójl^t JQft£J3ü&ar.• iák _o_lda_ni_

L ..ugy_ Jíéjne_tqr_s_zágnak _é_s illa.s_zOS„§Z.Ú£PJÚL JIQIIXJJÍ^ \ e

JL&

e

Awéjiy_ek_et_Jcell_»_Jio_gy_A.öianak..^ Ezért áll fenn szoros :. csolat a leszerelési konferencia, a jóvátételi konferenci a népszövetségi Tanács tárgyalásai és a dunai ügyre vonat megbeszélések között. Leon Daudet az JictXQJlJX„ 11-hen azt állítja, >: ;, az egész ünnal^ AK.Q&.XQAMK€P.

e

Jl.JbJ3X2_e.manJ5vjej

1

, amit Hanau szony a Porces-ban "A szép aranyduna" cimü cikkében meg irt. Ezért tették oly sietve hűvösre HanautA A°X

d

A

n

JLXpnfzj^cíárJTi^ a Figaro 8 vezércikke 1 s kedvetlenül látja azt, hogy olasz-német front alakult ki a mégcsak alig éledező angol-francia ententeval szemben Sőt inkább a helyzet az, hogy Anglia támogatásáért ka részt,Franciaország önmaga, másrészt Bőffla és Berlin egyi sen Anglia láthatná, hogy az olasz--német akció politikai