Lapszemle, 1932. április

1932-04-01 [1384]

Glovanni Mariettl, aki a középeurópai államok gazdasági szanálására irányuló próbálkozásokat és különösképen a Tardieu-féle tervezetet boncolgatva először is azt a megállapítást teszi, hogy az úgynevezett izolált, egyes érdekkörökre elhatárolt próbálkozások nevezzék azt Anschluss-törekvésnek, vagy bármiféle pro jel construc*tifnek, minden körülmények között visszahatást váltanak ki és a részleges problémák megoldására irányuló törekvések megmutatják, hogy általános szanálásra van szükség. Ami a részleges megoldási kísérletek elmaradhatatlan visszahatásait illeti, a cikkíró ugy véli, hogy jelen esetben a német-részről mutatkozó reakció elsősorban abban az aggodalomban gyökerezik, hogy saját indusztriális termékelnek exportja sinylené meg a másik oldalon véghez vitt szanálást, de meg politikailag Is azzal a következménnyel járna, hogy egyrészt Ausztria és Németország közé válaszfalat húzna , másrészt Németországnak elzárnák délkelet felé irányuló expanziós lehetőségét A cikkíró azután rámutat a francia tervezettel szemben olasz-részről megnyilatkozó ellenhatásra is, amely nemcsak saját érdekeinek jogos védelmére akpul,amely szintén nem megvetendő körülmény„ hanem azokra a realisztikus elgondolásokra is, amelyek igazán nem igényelnek bővebb magyarázatot . Hogyan is mehetnének bele a nagyhatalmak abba, hogy előbb az öt űunamenti állam egyezzék meg egymás között és efölött azután majd a nagyhatalmak mondjanak véleményt. Legalább 70 százalék valószínűség szól amellett,hogy egy Ilyen eljárás hiábavaló lenne, sőt veszedelmes ellentétekre szolgáltathatna okot Nem-e volna sokkal helyesebb a megfordított utat követni, vagyis jöjjön előbb a négy nagyhatalom egymás közötti megegyezése és ezt kövesse az öt dunamenti állam megállapodásaEzt a véleményt vallotta Anglia is és Franciaország kénytelen-kellettlen hozzájárult a sorrend megfordításához. Ezzel kapcsolatban