Lapszemle, 1932. április

1932-04-12 [1384]

A nagytanács nagyon helyen tette a lap szerint, hogy sürgeti az eddig folytatott komódi ázásnak befejezéséit, amely már igazán senkit sem érdekel, amelyben semmi eredetiség sincs, de még csak azt az illúziót sem képes felkölteni, hogy valami Jót várni lehet tőle. AZ örökös nemzetközi összejövetelek örökös eredménytelensége egyrészt kiábrándította a népeket, másrészt alaposan megcibálta az egyes kormányok tekintélyét és a beléjük helyezett bizalmat. Körülbelül június öO-áig tart a Stampa /10/ vezércikke szerint az európai politika kritikus periódusa. És ezalatt az idő alatt fog majd eldőlni, vájjon tényleg meg lehet-e valósítani az egyes államok között azt a kollaboráclós szilárd alapot, amelyet most nélkülöznek. Ha ez alatt az idő alatt nem sikerül érdemleges munkát végezni, akkor igazán jön a káosz és a felfordulás, épen ezért a nagytanács állásfoglalásán keresztül legjobb időben jön a figyelmeztetés. Ez a cikk is hangoztatja a békeszerződések revíziójának feltétlen szükségességét , hangsúlyozza azokkal szemben ls, akik azzal szeretnék gyanúsítani Itáliát, hogy csak azért üti ezt a vasat, mert halászni akar majd abban a zavarosban,amely ezzel jár. A genfi intézmény egyébként ebben a kritikus periódusban fog átmenni a tűzpróbán is. sokkal nehezebb és komolyabb Időket élünk, semhogy a hallgatások és elkenések rendszerével eredményt lehetne elérni. Itália kivárja ezt a hat hónapot - a fascista nagytanács októberi /Ülésezésének időpontjáig - és majd akkor mérlegre teszi, vájjon a a Nemzetek szövetsége tényleg az a tehetetlen szerv-e, amelynek most mutatkozik, vagy még ennél is rosszabb egynehány állam erő. szakos politikájának kényelmes spanyolfala. A fasclzmus, amely eddig őszinte és tevékeny kollaboráclójában részesítette ezt az intézményt, bizva abban, hogy talán mégis tud valami pozitív ered-