Lapszemle, 1932. április

1932-04-12 [1384]

A birodalmi elnökválasztást megelőző propagandából még megemlítést érdemel, hogy Brüning őr- birodalmi kancellár ápri­jf- U-I H Ifi — lis 9-1ki königsbergi beszédét, amelyet a Germania /10-1CO/ szó­szerint közöl, a nemzeti szocialisták közbekiáltásokkal zavarták, de Brüning helyenként erélyesen, helyenként gúnyosan szállt szem­oe a zajongókkal, A beszédnek rádió utján való továbbítása nem volt megzavarható. Tenorja a tannenbergi gy&ző nagyságának és egyéniségének dicsóitése és az a kijelentés volt, hogy sem a bi­rodalmi elnök, sem a birodalm:! kormány és az egész egyéb Németor­szág sohasem fogják cserbenhagyni Keletporoszországot. A Német Katonatisztek Nemzeti Szövetsége nyilatkozatot tesz közzé, amelyéén alávaló rágalomnak minősíti a baldoldali kö­rök részéről Vilmos trónörökösnek tett azt a szemrehányást, hogy szószegő lett, mert kijelentette, hogy Hitlerre fog szavazni. A trónörökös Hollandiából való -hazatéréséről annakidején személyi segédtisztje von Müidner őrnagy tárgyalt üeUienau,'Jvirtn és Stre­semann akkori miniszterekkel, akik közül az utóbbi azt a kívánsá­gát nyilvánította, hogy a trónörökös bizonyos politikai tartózko­dást tanúsítson visszatérése után. Ezt a, trónörökös meghatalmazott­ja, megigérte. stresemann emlékirataiból ' ; r an kitűnik, hogy ez a miniszter az Ígéretet Írásba kívánta foglalni, ámde ilyen előter­jesztés sohasem történt, úgyhogy a trónörökös , mint szabad ember tért vissza Németországba, ahol a politikai tartózkodás igéretét mindig be is tartotta, ami azonban, mint szabádállampolgár feljo­gosítja arra, hogy egy republikánus választási aktusnál nyiltan és becsületesen megmondja, hogy kire fog szavazni, /Kreuz Ztg. 10­99/.

Next

/
Thumbnails
Contents