Lapszemle, 1932. április

1932-04-12 [1384]

és Európa talpraállltását nem volna szabad, hogy még a világválságot is sUHyosbitsa. Franciaországnak mely a londoni négyes konferencián csak azt kérte Olaszországtól, hogy ne akadályozza meg a dunai föderáció megszervezését, melyet Angliával együtt saját költségére akart megcsinálni, Franciaországnak joga van, hogy szomszédjait és barátait igy figyelmeztesse. Jól tudja Franciaország ugyanis azt, nogy majd ha megint más államok kerülnek bajba, újból csak Franciaországtól kérnek majd ezek is pénzügyi segítséget.

N Románia magatartásáról a Temps 7 bukaresti levelezője Ír figyelemre méltó módon: a Tar_dije_u-1e_rv _ügy_é_be_n a román kormány mindeddig óvatosan tartózkodó magatartást mutatott. Pedig ha megnézzük Románia gazdasági és pénzügyi helyzetét, rájövünk arra, hogy ennek az országnak nemcsak gyors segítségre van szüksége, hanem ha a helyzet olyan ma-r rad mint ma, ugy _ej6J_

e

Jie_s e n _a z _á 1 ijim 1_ a p ^ ara tus _s zAlÁrAJ3_&£A és az egész román közgazdaság egyensúlya kerülhetne bajba. — ————T— ——— — — ————— Igaz, hogy a román valutárls helyzet szilárd, de a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, teljesen pang s ez fájdalmasan érinti az állami bevételeket is. Megvan tehát az ok arra, hogy ezzel a helyzettel komolyan foglalkozzanak, mert a helyzetet orvosolni csak az egész közgazdaság talpraállltása és külső pénzügyi segítség utján lehetne. Egy ilyen megoldásra Románia egymaga nyilvánvalóan kéitelen, s éppen ezért üdvözli mindenki Romániában a Tardieu tervet, mint amely e]gyedül képes kihúzni Romániát a mai kátyúból.- A tudósítás említést tesz Maniunak az Adeverulban megjelent nyllatkoza-