Lapszemle, 1932. április

1932-04-11 [1384]

lehet a napirendről eltüntetni. Azt nem vitatja, hegy ezúttal a londoni eredménytelenséget talán tényleg a németek ellenállásának számlájára lehet elkönyvelni, amint azt a franciák hangoztatják, mert az a segítség, amit Ausztria és a többi dunamenti államok számára Tardieu elképzelt, lényegesen más, mint az, amelyet Németország megvalósítani kivánna és hajlandó volna-. Teljesen érthető, hogy Németország sohasem azonosíthatná magát egy olyan tervezettel, amelynek megvalósításából számára csak súlyos gazdasági hátrányok származhatnának, egyébként pedig más oldalról sem látna maga számára bizonyos kár pótlásképen előnyöket biztosítva. Egyébként is hiábavaló volna most azt piszkálni, ki viselje az ódiumot a londoni fiaskóért, A nagynémet wr N-N.- /9/ vezércikke is kudarcnak minősiti a londoni tárgyalások félbeszakítását, amelyet semmivel sem lehet szépiteni Hogy London részéről semmit sem lehetett remélni, azt már sejteni lehetett akkor, amikor a francia sajtó nagy megelégedéssel hangoztatta, hogy. a négyes konferencián a bankár államok,, vagyis Franciaország és Anglia fognak mérkőzni a kereskedelmi államokkal, Itáliával és Németországgal, A cikk minden eredménytelenségért Franciaországot és a franciák dunamenti politikáját okolja. Franciaország azon dolgozott,, hogy kliensét, Csehszlovákiát a többiek hátrányára, tehát főkép Németország és Ausztria érdekeinek árán is a legtöbb előnyben részesitse. Itt Tardieunek azután eszében sem volt, hogy legkevesebb mértékben is elősegítse Középeurópának és Ausztriának gazdasági gyógyulási folyamatát AZ aranyra és fegyverkezésre támaszkodó francia politika lelkiismeretét terheli a lap szerint épen ugy a Hoover-tervezet eredménytelensége, mint a lausannei jóvátételi tárgyalások sikertelensége, vagy hogy a legaktuálisabbat emlitse, a mostani londoni tárgyalások szabotálása• Azt P, felfogást jellemzi