Lapszemle, 1932. április

1932-04-11 [1384]

re.vonatkozik. &«íondani a jóvátételekről és törölni valamennyi háborús adóssá atj •n^.-a-.üatotni a nemzetközi forgalom akadályait; rendez, ni a Balkán és a dunai államok gazdasági és pénzügyi viszonyait; revízió alá venni a béke szer ződéaeket és végül kerülni a nemzetközi és t*kezletek'túlságosan gyskori összehívását, ami eok csalódással jár és csak növeli a súrlódási felületeket a népek között. Ez az olasz külpolitika 'ót pontja, ez a konkrét programra, amellyel Róma a világ közvéleménye elé áll. Olasz ország a jóvátételek, a háborús adósságok és a revizió kérdésében már ismételten leszögezte véleményét abban mz értelemben, amely a mostani öt pontban ismét megnyilvánult. UJ keletű, és különösen jelentős aar ötödik pont, mely a gyakori nemzetközi konferenciák elkerülósiét kivánja, hogy gátat vessen hamis illúzióknak és a nyomukban-járó fájdalaw csalódásoknak. Ez a kivánság kétségkívül azok nak a nemzetközi konferenciáknak hatása alatt született, mondja a "ö Órai Újság*',, melyek az utóbbi időben a leszerelési konferenciától kezdve a londoni négyhatalmi értekezletig eredménytelenül oszlottak szét. Mindenesetre érdekes lenne tudni, mondja a M

8 Órai Újság", mivel akarja Olaszország pótolni a nemzetközi konferenciák intézményét,mely égető és nagy kérdésekben c«akugyan nem sok eredményt tudott produkálni • A "Pester iloyd", "Nemzeti Újság", "Budapesti Hirlap

M

szintén szimpátiával fogadják és meleg hangon kommentálják az olasz fascist*. nagytanács öt pontba foglalt külpolitikai programmját és kidomborítják annak el^i jelentőségét • Valamennyi lap Bt efani-j elentés nyomán közli a fascista nagytanáoe öt pontját. A magyar sajtóban egyedül a "Magyarság" -ben pethő Sándor "játékos, vagy játékszer" cimü cikkében állapit ja meg, hogy előrelátható volt , hogy Béilin és RÓ ma nem fogják egykteyea el fog adni U négy hatalom konferenciáján a francia-angol javaslatokat, eivei egyiküknek