Lapszemle, 1932. április

1932-04-09 [1384]

ország hozzájárulását ahhoz,'hogy Magyarország, Románia, Bulgária és Jugoszlávia, délkeleti államoknak gabcnapreferenciákat és a legsúlyosabban szenvedő Ausztriának általános preferenciát ajánlott fel. De mit szóljon az ember ahhoz, ha Tardieu egy dunai államblokk által olyan gazdasági terü-Te Iveket akar egyesíteni, amelyek egymást kölcsönösen kell; hogy kitúrják ós tünkretegyék? Milyen más hatással lenne, ha a három agrárállam mezőgazdasági kivitele Ausztriának nagy eréllyel felépitett mezőgazdaságát halomra döntené és a cseh mezőgazdaságot súlyosan károsítaná? Másrészt lehetetlen Németországtól azt követelni, hogy kettős áldozatot hozzon , azaz egyszer preferenciák nyújtása által és másodszor egy vámelőnyökben létesített cseh Ipari konkurrensnek a Délkelet agrárországaiba való beengedésével. Franciaországban nem szabad elfelejteni, hogy Németország is súlyos inséguen szenved és nem szaoad semmit sem tennie, ami saját fokozódó piaci válságát még kiélesithené. A londoni nézeteltéréseket a francia magatartásra való tekintettel minden elfogulatlan figyelőnek előre kellett látnia. Ha netán kísérletet tennének arra, hogy Németországot okozzák az elhúzódással, vagy a kudarccal, akkor ezt a szemrehányást határozottsággá], vissza kell adni. Németország sohasem hagyta homályban beállítását és közreműködésének módját és határait, és a francia politika az, amely meglepetésszerűen fordította meg a kormányrudat. Olaszország sem hagyott kezdettől fogva kétséget fenn a Duna-problémával szemben való beállításáról, Londonban nem lesz döntés, ez a Genfben tartandó négyhatalmi, vagy kilenchatalmi konferencia és a népszövetségi Tanács számára kell, hogy fenntartva maradjon. ,!

A dunai összeesküvés

: felírással a DAZ. /7-159/ közöl cikket, amely abból indul ki, hegy angol részen kétségtelenül meg volt * talán a jóakarat arra, hogy Németországot és Olaszországot ne állítsa