Lapszemle, 1932. április

1932-04-01 [1384]

szlovének,románok,csehek,tótok,lengyelek,osztrákok,magyarok és bulgárok egységes frontját oly módon,hogy a Duna völgyében élő népek megőrizték volna individualitásukat és történelmi jelentőségüket.Szemere Bertalan 48-as magyar külügyminiszter is sikra szállt a dunai konfederáció gondolata mellett. A világosi kapituláció eltemette ezt az eszmét,de Kossuth emlékirataiban újra hangsúlyozta,hogy a magyar nemzet jövőjét egyedül a konfederáció biztosithatja.A cikk kiemelei Kossuth Lajos emlékiratainak azt a részét,a melyben a szerbekkel és a horvátokkal foglalkozik,valamint azt is,hogy későbbi elgondolásában a dunai konfederációt a magyarokból,szerbekből,horvátokból és románokból akarta., összeállítani.A cikk azután áttér Helfi Ignácnak a milánói"Alleanza'

,

cimü lapjában kifejtett propagandájára,majd György János magyar közgazdasági irónak 1918-ban a dunai konfederáciőról megjelent politikai röpiratára és Jászi Oszkár ide vonatkozó könyvére is.Sisics azzal fejezi be cikkét, hogy mindezen gondolatok jól és legkönnyebben, legegységesebben jó kereskedelmi szerződésekkel valósithatók meg. Az Obzor /30/ röviden megeuúácezik Purgly Emil földművelésügyi miniszternek a Magyarországban megjelent nyilatkozatáról, amelyből kiemeli,hogy bizik a magyar-cseh kereskedelmi szerződés közeli létrejöttében,s hogy a hozott nagy áldozatok dacára a szerződés a magyar gazdasági életnek nagy hasznára fog válni.Reméli,hogyaTardieu féle terv nemcsak papíron,hanem a való életben is érvényesülni fog. Pótlás ft EMgyekfrag^Az Obzor /31gí ír ja, hogy a Trgovinski Glasnik vezércikkben foglalkozik a Tardieu féle tervvel és véleménye szerint a dunai államok megegyezése hasznára volna Jugoszláviának,habár nem oldaná meg Jugoszlávia főbb gazdasági problémáit. A francia javaslatnak legfontosabb