Lapszemle, 1932. április
1932-04-07 [1384]
Szabadkán p royo^ l*» a magyar szó - állapította meg a lielv., járásbíróság egy perben, 4 munkás- ós rokkant önsegélyző egyesület választmányában azelőtt magyarul is beszéltek, az államnyelven nemtuáók magyarul szólalhattak fel és részükre magyarul is elmagyarázták az egyes tárgyalás alj* kerülő kérdéseket* Bzt 1930-ban Péios István szabómester,, az uj elnök nem en gedte meg s amikor Pejacski János vasutas választmányi tag hivatalosan'kérte hogy az államnyelven nem beszélő vezetőségi tagoknak magyarul magyarázzák meg, milyen határozatot hoztak, Póics elnök nem bocsátotta szavazásra a kérést, hanem kijelentette : "Majd megmutatom, hogy itt többet nem beszélnek magyarul, Maga Délszlávia ellen dolgozik és paktál a magyarokkal. • Egy másik választn&nyí tag ezt kiabálta r M Maga Délszlávia ellen dolgozik Magyarország érdekében. Majd feljelentem a miniszterének." Pejacski a birósághoz fordult elégtételért. Az ügyet szerdán tárgyalta Jovanovics Predrag járásbirő Péics kijelentette, hogy miniszteri rendelet volt arra hogy az egyesületben nem szabad magyarul beszélni ;;s ezért nem engedte meg ; hogy az államnyelven nem tudó választmányi tagoknak leforditaák az ülés anyagát* A kihallgatott tanuk igazolték : hogy addig rendszeresen ma& ar nyelven is lehetett beszélni az egyesület választmányi ülésein A birő felmentette mindkét vádlottat azzal a megál lap itassál, hogy "Pejacski János indi tványával valósággal provokálta az >lriminált kifejezések használatát /Napló 7/ A svábok Viszonylagos moz gási szabadsá fát mutatja a rumai német dal- és zeneegyíet éti beszámolója^ Hetenkint háromszor tartottak gyakorlóórákat sorra az egyes gazdáknál s egy-egy ilyen órán 180-150, sőt 180 résztvevő is jelent meg /t) 7 6/
