Lapszemle, 1932. április

1932-04-30 [1384]

Külpolitika,/ A genfi ülésszak tárgysorozatán aaereplő három problémának világraszóló jelentőség-ét fejtegeti a Monitor/l4Ál &z állarnf érf laknak meg vell menteniők a roskadozó feleteuropát és az itt befektetett tőké ket.2. össze kell egyeztetniŐk a leszerelési kérdésben fennálló ellen téteket 3» Érvényt kell szerezniők a KelT ogpaictumnak és a népszövetségi alkotmánynak a távol Keleten,. Ezen prpblémákból már egy is elég fejtörést okoz, hát amikor mind a három egyszere kiált megoldás után.. Az ilyen felelősségteljes feladattal szemben érthető, hogy a Genfben összeült államférfiak sorompóba igyekeznek állítani a világ minden tényezőjét, hogy segítségükre legyenek a genfi nehézségek megoldásában. A Monitor/14/ párisi tudósitója Angliának az európai kontinens tői való fokozódó eltávolodásával foglalkozik. Bár vanriük hivei a csatorna mindkét oldalán, annak a felfogásnak, hogy egy frankó- britt «n~ tente tengelye kell; hegy legyen az európai rekonstrukciónál- Anglia mégis húzódik a szorosabb francia kooperációtól Egyrészt mert földrajzi helyzeténél fogva nem tartja magát az európai szervezethez tartozónaki -Az európai intrikák és komplikációk sem érdeklik ugy,, mint Francia országot : Jó értelemben vett imperializmusa mind jobba-' a dáminlumók felé hajtja a britt-érdekeket„ Kereskedelmi mérlege is erre mutat:1925 ben Anglia exportja a dunai államokba, lo millió fönt körül volt. mig Kanada 35 millió tont.

f Ausztrália 54 millió font, Uj Zeeland 22 millJő font értékű árut vásárolt Angliától, Egy másik oka Anglia növekedő európai tlans ágának, az angol közvéleménynek francia ellenes hangulatiban keresendő,, Franciaország aranypolitikája, majd a Hoover-j-cratoriunk mai szemben tanúsított magatartást, elkedvetlenítették Angliát. - a egész