Lapszemle, 1932. április
1932-04-05 [1384]
trianoni béke a világ legigazságt alánabb és legkegyetlenebb békéje? I gaz-e, hogy a trianoni határ nem köpeti a nemzetiségi elválasztó vonalat-? igaz-TB, hogy liagyarországot népszavazás ós a népek önrendelkezési jogának érrényes ülése nélkül darabolták saétv i^az-e, hogy a triano ni szerződés a atagyar ia.jt á 1/5-át idegen uralom alá kényszer ít ett e, isas-e, hogy a magyar nemzetet fegyver 3 zSfoeti szerződésekkel és a Mülerand-levél Ígéreteivel megcsalták- s kérdések után azt mondja a exkk, hogy üljön össze a magyar törvényhozás két háza és a világ páriámatjelhez intézett manifesztumban adjon kifejezést a nemzet követelésének Nyilatkozzék meg a kormány, jöjjenek Össze a torvényhatáaági közgyűlések és követel j ék l'ri anon revízióját, mert jaj nekünk és azoknak, akik nem veszik éssre, hogy a történelem nagy fordulópont j óhoz érkezett? Feleky Géza a "Magyar Hirlap" ves otéhelyén"A Duna-kérdés Londonban" oim alatt rámutat először is Tardieu bizonytalan helyzetére, mert a francia választások előtt nagyon kérdéses, hogy a Tardieu által kötött megállapodásokat vállalni fogja Franciaország is. %y baloldali francia kormány sokkal teljesebben "depolit izálná" a Duna-kérdést, mint ahogy ^ardieu tette Magyarországra és a két duna i agrár áll arra pedig igen fontos t hogy az uj 4 termés értékesitése előtt jusson tető alá a gazdasági blokk A cikk szerint a román pénzügyminiszter a buzafölösleg kérdésének áthidalására találó megoldást proponált, amikor azt mondta,, hogy Franciaország. Németország és Olaszország egy tollvonással garantálhatják a <fcinai ailanok buzafeleslegének átvételét , k aj d a német és r.z angol dunavölgyi érdekeket mérlegelve, azt mondja,hogy Anglia áldozatok ár ói ís hajlandó alát ámcs zt ani a Duna-kérdés M politika mentes" megoldását, ami elejét venné annak, hogy a Duna-medence egyoldalú francia befolyás alá kerüljön.^ A Népszövetség pénzügyi bizottságának llagyarorszagról szóló jelentését valamennyi április $.-Í magyar lap az M-T*I» utján v iadott
