Lapszemle, 1932. április

1932-04-02 [1384]

A Duna-konferencia előjátékának első félidejét Tardieu nyerte meg a Franki', ztg /31-238/ vezércikke szerint, amely azonban azt mondja, hogy dőreség lenne a legutóbbi hetek nagy diplomáciai sürgés-forgását tragikusan vermi, A Dunamenién megoldandó probléma túlságosan a saját gazdasági előreltétele in alapszik, semhogy valamely tisztán politikai kombináció által ki lehetne emelhető eme sarkaiból. Tisztán gazdaságilag tekintve Franciaország dunai terve a kör négyszögüsitése, Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia olyan gazuasági struktúrákkal bírnak, amelyek semmiképen sem hagyják magukat egyetlen egybe összeolvasztani Tardieu megnyerte ugyan az előjáték első féiiljjét, azonban ezzel az előnyével még nem hozta be azt, amit mindjárt a kezdetnél vesztett. Tardieu ugyanis a nagyhatalmakat kiakarta kapcsolni az első tárgyalásokból, amennyiben azt akarta, hogy a dunai államok egymás között beíejezett tényt teremtsenek. Kétségtelen, hogy Tardieu és Flanűin pénzügyminiszter Londonban épen annyit fognak a reparációkról beszélni, mint a dunai föderációról. De hogy ottan sikerülne teljesen rajtaütni az eddigi angol pozíción, az felesleges aggodalom - A sziléziai acélsisakosok vezére Marklowski szk ezredes, a Kreuz ztg -Dan /1-90/ cikkezik a Duna-szövetségről. Fejtegetéseiben visszapillantást vet a dolgoknak az ő nézete szerint lef';iyt fejlődésére, rámutatván arra, hogy Benes régóta felismerte országának gazdasági bajait, miért is a hanyatló Ausztriát akarta Csehszlovákiához csatolni Ezeket a gondolatmeneteket azonban keresztezték azok a tervek, amelyeket Zita császárné sző legidősebb fia számára Ottó nagykorú lett, Belgiumban megbízható német-ellenes nevelésben részesült. Miért ne lehetne egy Ausztria és Magyar-