Lapszemle, 1932. március

1932-03-21 [1383]

szerint mindenek előtt az öt érdekelt dunai állam kell hogy megegyezzék egymással Ha ez a csoport már létrejött, ugy Franciaország és a többi nagyhatalom a dunai csoportnak preferenciális kedvezményeket adna, s az egész rendszert megkoronázná egy nemzetközi hitelszervezet, amely a dunai agrár államok hitelszükségletének kielégítését célozná; Hogy a francia tervvei szemben mégis ellentállás mutatkozik, annak oka az, hogy a francia terv kipattantja azokat a revíziós törekvéseket amelyeket az egyes kormányok rendszerint titkolnak A francia terv ugyanis egy konszolidációs terv, s akkor amikor az öt dunai államtól azt kérik,bogy előzetesei egyezzenek meg egymással,_ezzel egyben elég hosszú időre !£§$Eögzltik_§_tT tartását ls. Franciaország mindössze a középeurőpai gazda^ — mm — mm mm, w sági összeomlásnak akarta elejét venni, s ebben az elgondolásban nem volt semmi politikum. Du hamarosan politikum került bele mégpedig német részről, ahol ugylátják, hogy a . francia tervnek kikerülhetetlen következménye ,volna a trianoni és saint-germaini szerződést aláíró győztes és legyőzött államok érdekeinek szoros összekapcsolása A francia és a német elgondolás közötti különbség a következő: Francia részről először az öt kisállamot akarják konferenciára összehívni, s ebből az öt országból egy blokkot csinálni "zzel szemben Németország nem akar blokkot, ő csak különkülön akar z egyes államoknak megfelelő előnyöket nyújtani: Németország tehát nem akar tartós megoldást, mert ez messzire elodázná az Anschluss lehetőségét, a amellett megfosztaná