Lapszemle, 1932. március

1932-03-17 [1383]

lett megtennie, amíg eljutott annak kimondásáig, hogy "a természet által egységéének teremtett gazdasági terület szétmorzsolódásának réget kell vetni." Kifejti a cikk, hogy ennek a belátásnak alapja az, hogy a békeszerződés által feldarabolt Duna-medence utódállamai közül elsősorban Romániát támadta meg a gazdasági és pénzügyi tuberkuló zis és hogy Usehsz&öTákia a ^oat megszavazott 600 millió francia köl» csön nélkül a legtragikusabb helyzetbe jutott volna. Ezek az előzmények érlelték meg Tardi»uben a gazdasági együttműködés szükségességé nek gondolatát, a lényeg azonban az, hogy egy felelős állásban 1 erő Francia államférfi kormánya nevében végre kimondta azt, amit Magyaror. szag 13 ér óta szakadatlanul hangoztat, hogy ezáltal egy gazdasági, földrajzi és tört eheti igazságot rögzített lo, amiért győzök é3 legyőaz zöttek csak elismeréssel adózhatnak neki. Nagy kérdés azonban/ hogyan valós itható meg az a terv* Egyet mindenesetre kijelentünk" Magyarország kész és hajlandó minden egészséges gazdasági kibontakozáshoz hoz. z áj árulni

} amely érdekeire! összeegyeztethető és nem jelent számára politikai jog feladást a jövőre nézve. Ezt a princípiumot ismételten szükségesnek tartja leszögezni s nyomatékosan hangoztas&ja, hogy senki sem kísérelje meg, hogy önmagát Magyarország politikai t ér dre kényszeritéaéTsl szanálja. Ez a kisérlet csak balul üthetne ki és ez a vállal kozás csak kudarcba fulladhatna A magyar közvéleménynek tisztában kell lenni azzal, hopy óriási tét forog kockán. Az egész ország tekintete a külföldön t artózkodó kdlügyminiszter felé forcul s tisztában kell lenni azzal, hogy nagy harc és küzdelem előtt állunk, amely talál még ujabb súlyos megpróbáltatásokkal fog járni, de mégis örömmel kell fogadnunk a dunai probléma felvetését, amely most francia részről é3 hirat alos f ormában tJfrtént meg mert ha ez nem is lesz egyelőre még a második békétárgyaiáe, de oda fog vezetni s ez egyáltalában nem lehet