Lapszemle, 1932. március
1932-03-14 [1383]
ban, politikai hatalmi célzattal. Minden német-osztrák külön gazdasági egyezmény megakadályozna bárminő dunai összefogást, mert a kisantant hatalmak nem volnának hajlandók belépni egy német hegemónia alatt álló csoportba, Benes pártjának ilyen ártelmü határozata jellemző. Ez a határozat a dunai uniót a dunai államokra kívánja korlátozni, a nagyhatalmak kikapcsolásával* Az a kérdés, hogy vájjon egyesek felakarják-e áldozni a dunai államokra nézve boldogulást jelentő gazdasági megegyezést annak a német követelésnek a kedvéért, meüy I szer Ilit nem szabad engedni semminő olyan összefogást, amely nem közvetlenül német irányítás alatt áll. _A_ djijial__g_azd_a_s_á_-_ „gJL _S2_exy_e.zJte_ö_és_ _c_s_aK _ JJJ&S£JL9I~$RÁií» A^UA»_ JllA s A°_ r _ s _ z J^. A s _ Németország egyetértő segi_t_sé_g_éye 1_ y?Jóslth&t6__J^3s mindenek előtt meg kell találni azt a formulát/amelynek alaján azután felszólítsák az öt középeurópai államot: Ausztriát, Magyarországotm Jugoszláviát, Csehországot és Románlát, hogy tárgyal jálk meg egyraásközött a gazdasági megegyezés feltételeit. Ha ez megtörtént, n_ejn J_o_g_jdm^^^ ség sem, mellyel ezt a nagyarányú talpraállási és megbékülésl tervet gyakorlatilag megvalósíthatják, A lapok hozzászólásai közül a következőkről számolhatunk be: A Débats_ 12 rámutat arra, hogy német és olasz résztől ellenkezés nyilatkozik meg a francia tervvel szemben, Olaszország egyrészt nem kívánja egy ujabb Ausztria-fiagyarország megalakítását, másrészt maga is részt akar venni a dunai országok megegyezésében A Débats megjegyzi, hogy senki sem gondol semminő politikai formában az összeomlott
